A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907
Aranyba hajlott a kalász már, A barna húson szinte ég. A gazda kaszát jen a háznál, Csűrt rendezget a feleség. A gazda kaszát fen a háznál, De nem kalászt vág le vele. Munkásharcokban elhulltakat Fogad be a csűr belseje.™ Szuronyok mellett folyt a munka, újabb rajokban érkeztek a sztrájktörők.1'9 Ismétlődtek a letartóztatások, és egyre-másra hozták az ítéleteket.180 Az egyre kegyetlenebbül folytatott harcban felröppent a parasztzendülések réme, a vöröskakas is. Jóllehet a tűzeseteket a godatlanság is okozhatta és nyilván okozta is, a tüzek nagy száma, valamint, hogy épp akkor váltak gyakorivá, amikor a mozgalom már hanyatló szakaszába lépett, mindenképpen megindokolt feltételeznünk, hogy a tüzek egy részét nem az óvatlanság, hanem a sztrájkharcosok bosz- szúja okozta.181 Július közepe táján láthatóan hőkölt meg a mozgalom. A katonai és csendőrterror, a hatósági erőszak végül is kiütötte a sztrájkharcosok kezéből a fegyvert. A megye lassan elcsendesült, és most már csak a csurgói járásban lángolt még a harci tűz. „A kivezényelt katonaság és csendőrség visszavonatott - jelentette július 16-án a Somogyi Hírlap - az egész vármegyében csak három század van még kinn, éspedig a tabi járásban Tab, Városhídvég, valamint a lengyeltóti járásban Túr községben egy-egy század. Ezekre azért van szükség, mert a szer- ződéstszegő munkások helyett az illető uradalmak idegen munkásokat fogtad- tak, s most ezek zavartalan munkája teszi ezt kívánatossá.”182 Ami a csurgói járásban történt, az tulajdonképpen a nagy küzdelem epilógusának tekinthető. A sztrájkok itt elsősorban július közepétől törtek ki,183 s az itt lezajlott mozgalmak sok rokonságot mutatnak a lengyeltóti járásban sorra kerülőkkel, amennyiben ezekben éppúgy megtalálhatók a szervezettség bizonyos elemei, mint amazokban voltak. A szervezkedés középpontjában itt Nagy István Arad megye szentleány- falvai illetőségű szobafestő állt, aki - mint a kutatás során teljesen egyértelműen sikerült tisztáznunk - Mezőfi pártjának, az Űjjászervezett Szociáldemokrata Pártnak volt tagja.184 Nagy István Budapestről 1905. április 24-én jött Csurgóra, ipart váltott, s egy ideig csendesen viselte magát.185 Július elején azonban kilépett elszigeteltségéből. Amikor a Függetlenségi Párt július 9-én Csurgón tartott népgyűlést, megvárva az alkalmas pillanatot, szólásra emelkedett. Erről a szerepléséről Mezőfi lapja, a Szabad Szó is ujjongva emlékezik meg: „. .. mikor már a függetlenségi szajkók kibeszélték magukat - írja a lap - szólásra emelkedett s szemükbe vágta, hogy nem hisznek nekik, mert évtizedek óta csak hitegetik a népet..., hogy . . . hirdették a választáson az általános választójog megadását, most meg a kiterjesztéstől rettegnek . . ., felszólította a kerület képviselőjét, Inkey bárót. . ., hogy .. . szálljon síkra az általános választói jogért.” Ezután az Űjjászervezett Szociáldemokrata Párt érdemeit méltatta, s a gyűlés végül a párt éltetésével ért véget.186 Ezután titokban bekapcsolódott a sztrájkok szervezésébe, minek következtében a Csurgó melletti Újmajor-pusztán ki is tört a sztrájk.187 Ugyanakkor meg215
