Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

49. CSEPELY Helynevek Csepel községből, Somogy megyéből. Külső Kaposvári Szolgabírói járásbul - Csepel község régenten Sebhely

307 - torz

308 magyarokbul népesítetett ='

309 Csepel község magában foglalja Tekeresi pusztát - van ben egy Csárda két vizes malom - 's Fehéregyházi major - Belső fekvésen tul szántóföldjei Homok, Hársasalja, Dongács, Félmező, Szütskűtető, Pokahátalj, Pácsmád, Halászó, Kenderföld, Szücskű, Váráng, Köttsei Nagy malom ugy Szállás,

310 ezek nagyobb részint emelkedett lejtős 's vízmosásos helyen fekszenek 's mocsárosok, kevés része homokos 's egyenes - Rétek 's réti földek pedig - Fűzöhegy, Nadasd, Bárány, Szütskü, Váráng, kutszár, kiskút, káposztás kert, emelkedettebb részei szántottnak, alant fekvő részei kaszálok. Szöllöhegyei: - Kóra, Válihegy, Parrag, Pokahát, Cserhát, Csoroszlya. - Legelője: - Fűzöhegy, Pácsmád, Szütskü, Homok Cserhát oldal. - Erdeje: - Hársasalja - Veszprémi Püspökség Tekeresi pusztája ház és majort foglalt magában. - Szántóföldje Tekeresi, Hársasalj, Parragkut, Fehéregyház, hol egy major szinte fen áll - Rétje lapályos Tekerés - Erdeje igen emelkedett 's oldalos - Gubahegy máskép Kupavár, hol Kupa

311 Herczegnek hajdan vára volt, Kalasd, Hársas, Bóbiszó - CsoroszlyaCsepelen Martius 29 - 864 Ruzeticz Endre jző 50. CSERÉNFA Helynevek Cserénfa községből Somogy megyéből. Ezernyolcszáz negyven nyolcz előtt Szigetvári járáshoz jelenleg a Központihoz tartozandó. 307 Tévedésen alapuló szájhagyomány. 308 Törzs. 309 Első okleveles említése Nagycsepelynek egy 1138-ban kelt adománylevélből származik, mikor is II. Béla király a Csepelyen lévő telkek közül harmincat a dömösi prépostság számára adományozott. (Somogy megye kézikönyve, 714.) ACsepely név eredete vitatott. Egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel török vagy szláv eredetű személynévből, más feltevés szerint a magyar népies cseplye vagy csepely, sarjadékerdő, bokros, cserjés hely jelentésű szóból származik. (Várkonyi, 34., Kiss. 2. kötet, 179.) 310 Utólagos betoldás: ugy szállás. 311 A hagyomány szerint Koppánynak Kupa hercegnek volt itt birtoka. Egyesek szerint középkori kolostor állt itt, mely a török időkben elpusztult. (Somogy megye földrajzi nevei, 205.)