Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

V. Az illegális felszabadító mozgalom évei

aradi földalatti mozgalom résztvevőinek a kihallgatásakor, 4854 nyarán, csupán egy vádlottnál szerepelt. Csomortányi Károly az ottani mozgalom egyik vezetője, két év elteltével vallotta, hogy „ . . . abban az időben, mikor Noszlopy azon a vidéken (értsd: Arad környékén!) járt, az a szóbeszéd járta, hogy neki az volt a szánléka, hogy embereinek segítségével Őfelségét akkori (1852 nyarán) magyarországi körutazása alkalmával megtámadja". Csomortányi azonban a pletykákon és találgatásokon kívül nem tudott mondani semmit.

69 A két évvel későbbi vallomásba hiba is csúszott, mivel Noszlopy Aradon 1851 novemberében járt, a császári körút pedig 1852 júniusában volt. Hentaller Lajos, aki tulajdonképpen a Ferenc József elfogatásának az első terjesztője és a későbbi tévedés megalapozója volt, sztorit talált Vasváry emlékezésében. Hentaller, 1848 bűvöletében élt és számtalan szabadságharcból keletkezett történetet örökített meg. Hentaller azonban nem volt történész! 1894ben megjelentette A balavásári szüret című korrajzát, és annak függelékében közölte Noszlopy 1851 végi felkelési tervezetét. Igy elsőként ismerte felfogását, ezért a császár-elfogással nem lett volna szabad foglalkoznia. Sajnos a sztori túl jól hangzott azoknak, akik megtagadták 1849-et és elfelejtették az önkényt. A kecskeméti júliusi elfogatásokat a környéken elharapódzó gyújtogatások is elősegítették.'

0 A császáriak a köztörvényes bűnöket szerették volna a forradalmárokra hárítani. Amikor megkezdődtek a házkutatások, szerencsére Gál Pesten volt. Noszlopynak Gálné segítségével sikerült egérutat nyerni, ezután Cegléden, majd Kecskeméten tartózkodott. Innen ismét Ceglédre ment. Amikor július 16-án a zsandárok elfogták az első ruhaszállítmányt, (ekkor Noszlopy Szabó Károlynál, ilieve Bobory Károlynál Cegléden tartózkodott. A következő napokban Kecskeméten már megkezdődtek a letartóztatások és az egymásra terhelő vallomások a csendőrségen.'

1 Végezetül a Vasváry emlékezéshez csupán annyit fűznénk, hogy Lukács Lajos szerint sem bizonyítható a császárelfogás koncepciója. Sem a hazai, sem a bécsi források között erről egyetlen elfogadható utalás nem volt található. Sem a Votum informatívumban, sem az ítéletben, de még a nyomozati anyagban sem szerepelt Noszlopynak ez a terve.

72 i Közben Noszlopy Cegléden nem érezte magát biztonságban és ezért Fülöpszállásra ment. Innen a Mátrában, Párád környékén a gerillák táborát kereste fel, ahol augusztus közepéig tartózkodott. Közben magánéletében is jelentős változás kövekezett, mivel július 11-én Szemere Erzsébettől megszületett ;a kisfia. A kisfiú a kormányzó és a kivégzett miniszterelnök után a Lajos nevet kapta.

73 Az örvendetes családi teherrel megnehezült viszont Noszlopy élete. 1852. augusztus 9—10-én Pestre ment, ahol illegálisan a Rácvárosban lakott. Titokban többször találkozott a családjával, miközben a bakonyi szabadcsapat szervezésén munkálkodott. Horváth Károly közben a felszabadítási akcióra Pesten Sárközy Soma 31 éves, nőtlen ügyvédet megnyerte. Noszlopy rövidesen ismertette Sárközy vei célját. Ősszel „Magyarországra , .. egy nevezetes f egy ve*