Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)

volt, vagy különösen jóban volt Stephaich Pál alispánnal, az a gyűlés idejére nála szállt meg, de még ezek is reggel érkeztek és délutánra már indultak is haza Keszthelyre, Hetesre, vagy Csertőre, ahol ldsebb-nagyobb kastélyaik voltak, amelyekben télire begubózva eltöltötték a zord napokat. S ha aztán megunták a téli elzárkózást és máshová vágytak, akkor sem Kaposvárra utaztak be, mert itt nem volt téli szállásuk, hanem leginkább a fővárosban rendezkedtek be a téli napokra. Mert bizony a fővárosba gravitáltak, nekik derogált a pórias kisváros levegőjében élni.42 S ha megyegyűlési vagy mezőgazdasági kamarai napokon jó volt Stephaich Pál otthona, máskor annak megkerülésével Budapestre vándoroltak. így aztán nem volt Kaposváron Festetich-ház, Széchényi-ház, Inkey-ház, Jankovich-ház, Pallavicini-ház, Sommsich-ház, Almássy-ház, meg sokféle más ház, mint Maár-ház, Petracsek-ház, Almássy-ház, ez mind Budapestre vándorolt s Kaposváron csak az előkelő megyei urakat játszották meg. De talán nem is volt szükség itt földesúri palotákra, hiszen Stephaich Pál mágnásimádata kielégítette összes igényeiket.

Az előkelősködés azonban annál inkább átragadt a vármegyére is. Hja, fejétől „szagos” a hal. Még alighanem a legszerényebb volt köztük báró Weissenbach Iván vármegyei főjegyző, de már „szagos” volt dr. Kenderessy (Krizsán) Ferenc, a ritkán feltűnő dr. Boronkay Károly, a dzsentriutánzó Haám Lajos, a nagyevő és vadászgató dr. Bálványossy Tibor, az alispánutánzó dr. Vermes Dezső, a csöndes beszédű dr. Begedy Péter, a szerbeket is kiszolgált dr. Szaghmeiszter Pál, a földbirtokos dr. Sárközy Béla főszolgabírák, illetve szolgabírák, dr. Boór László, a dalszerző és színésznővel összeházasodott monoklis dr. Kiss-Angyal Ernő, a néha feltűnt Lovass Árpád, az örökmozgó, szép feleséges dr. Páska Zoltán, az előkelő dr. Belitska-Scholtz Antal főszolgabíró. De tartozunk az igazságnak annak megállapításával, hogy az új idők betörtek a megyeházára is és elhozták új embereiket, akiknek élén dr. Barcsay Ákos állt, de képviselve voltak a nép legszélesebb rétegei is, így pl. dr. Kovács Dénes főszolgabíró, az egyszerű vasutas fiú, továbbá a lelkes névmagyarosító, ugyancsak vasutas család sarja, dr. Halmos Árpád főszolgabíró, a mindig igazságtevő, paraszti származású dr. Csehy János főszolgabíró, a ritkán szereplő dr. Mester Lajos szolgabíró, az orvos fiú dr. Ondrejovics László, a szemüveges dr. Szendrődy Gábor szolgabíró és így tovább.43 Különös iróniája a sorsnak, hogy amíg Stephaich Pál alispán szinte hajszolta a mágnás-megyét, mind több egyszerű ember került be a vármegye kötelékébe, olyan, akik a legegyszerűbb sorból küzdötte fel magát. A megye státuszába tartozott az azóta már öngyilkos lett dr. Nádasdy István főjegyző, de bekerült dr. Siposs György főszolgabíró, az örök aljegyző dr. Bemáth Lajos, aztán dr. Pridafka Ernő aljegyző, Kiss Kálmán árvaszéki elnök, dr. Krieger Pál, a későbbi elnök, Orf Győző, dr. Mocsy Zsolt, Siposs Csimi (valódi nevén dr. Siposs Géza), dr. Jeli Ferenc árvaszéki ülnökök, végül a rendőrségtől átkerült dr. Májay Ferenc főispáni titkár, aid mint Marosvásárhely polgármestere ment nyugdíjba. A megyénél volt még dr. Mátéffy József tiszti főügyész a maga 45 kilójával, az alispán rokona és kedvence, az ő ellentéte, dr. Tóth János tb. főügyész, aztán a magányába vonult dr. Molnár István főlevéltárnok, majd a számvevőség vezetője, Kovács Elek főtanácsos, a halk szavú dr. Ittzés Zsigmond tiszti főorvos, aki csupán a fiát, ifjú Ittzés Istvánt a vármegyei számgyakornoki állásra helyezte be s máris átadta helyét dr. Gósy Ferencnek. Aztán ott voltak a vármegyei fogalmazók és közigazgatási gyakornokok, a jövendő várandós vezetői: dr. Héjjas Pál, a rokonosodó dr. Csejdy László, a kövér dr. Kiss Miklós, a már említett és alispánná ugrott dr. Nádasdy István, az ismeretlenségben maradt dr. Badovits István, a magas sportbarát dr. Hagyárossy Gyula, az apja révén előre haladni kész dr. Brokés Pál, a múlt érdemein csüngő dr. Perczel László, dr. Veress László tb. szolgabírák, mint a jövő szilárd zálogai. Aztán sorban a közigazgatási gyakornokok reményteljes glédája: dr. Gáspár József, dr. Hentz Miklós, dr. Ittzés István, a nyurga dr. Csorba Ede, a vidéki dr. Kurilovicz Jenő, dr. Berzsenyi Tibor, dr. Batizfalvy Ödön, dr. Takáts Emil és dr. Kiss József.

42 A „nagybirtokos” réteggel, főként pedig az arisztokráciával szemben Szőllősy több egykori írása alapján is érzékelhetően gyanakvóan, nemegyszer ellenségesen viszonyult.

43 Az új idők lényegében a Gömbös Gyula miniszterelnökségével beköszöntött jobboldali „forradalmat” jelentette, mely politikai változások Szőllősyt befolyásos lapszerkesztővé tették. Vagyis az általa kárhoztatott régiek „urizálása” szembeállítva saját generációjának térnyerésével valójában egy politikai konfliktus moralizálás mögé bújtatott leírása. (Szőllősy erősen moralizáló, néhol a magánéleti eseményeknek a közéleti tevékenység megítélésére „átváltó” technikája máshol is tetten érhető. Lásd! például a „Stephaits Pál” című fejezet)

92