Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Válogatás a 2009. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Aradi Gábor: Tolna megyei üdülőturizmus a két világháború között
VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI SOMOGYI LEVÉLTÁRI NAP ELŐADÁSAIBÓL ARADI GÁBOR: TOLNA MEGYEI ÜDÜLŐTURIZMUS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A téma kifejtése előtt két (kronológiai és tematikai) szempont alapján szeretném módosítani a címet Egyrészt a megadott tágabb időkeretet leszűkítettem a két világháború közötti időszakra, másrészt az idegenforgalom által felölelt sokszínű tevékenységen belül csak az üdülőturizmusra koncentrálok.1 A trianoni békeszerződés által megcsonkított Magyarország számára fontossá vált a modern gazdasági ágazatok, így az idegenforgalom fejlesztése is. Ebben a korábbinál nagyobb szerepet vállalt az állam. Különös fontosságot tulajdonított annak, hogy a Trianon után elveszett fürdők egy részét pótolják. „Ezzel elérhetnénk azt, hogy a közönség egy része, amelyet a saját nyaralóhelyeink kezdetlegessége kényszerít arra, hogy nyaralás céljából a külföldi - különösen osztrák helyeket keresse fel, [...] a nyaralóhelyek megfelelő fejlesztése után itthon maradna és sok milliárdra tehető összeg nem vándorolna ki a szomszéd államokba.”2 Az 1924-es rendelet célul tűzte ld a községeknek a nyaralóhelyek fejlesztését. Ehhez egy minden részletre kiterjedő követelményrendszert állított fel. A javasolt, illetve kért intézkedések között szerepelt a vízelevezetés, a közvilágítás, a vendéglők ételkínálata, sportolásra alkalmas hely, a Duna menti nyaraló helyeken bérelhető csónakok, könyvtár biztosítása. Gondoskodni kellett jó asztali vizekről is (ma palackozott víznek mondanánk). A követelmények között szerepelt a trágyarakások nyaralási évad előtti eltakarítása is. Ez nem minden esetben történhetett meg. Erre hívta fel a figyelmet 1925- ben egy budapesti lakos, aki mint írta „a Duna mellett különösen Tolna megyében” szeretett volna családjával nyaralni. A nyaralás előtt leutazott lakást nézni, ott azonban azt tapasztalta, ,Jiogy nagy rakás trágyák vannak a házaknál összehordva." Az alispán intézkedő levelében a fenti rendeletre hivatkozva utasította a megye Duna menti községeit e kellemetlen jelenség kiküszöbölésére.3 Az idegenforgalom fejlesztése a húszas évek első felének próbálkozásai után a 2. évtized végétől vett nagyobb lendületet.4 Több minisztérium és egyesület is bekapcsolódott ebbe a munkába. Közöttük található az állam által támogatott, 1929-ben alakult Országos Weekend Egyesület, mely a hétvégi szünet magyarországi rendszeresítéséért harcolt. „Felbecsülhetetlenek azok az előnyök, amelyek ezzel járnak, úgy nemzetgazdasági, mint szociális és munkabírási szempontból. Külföldi példák igazolják, hogy weekend-szünet nélkül a dolgozó társadalom már el nem képzelhető.” Állítja az egyesület hétvégi szünet bevezetését kérelmező levelének bevezető részében. Tolna megye alispánja válaszában leírta, hogy ő maga is előnyösnek tartja a hétvégi szünetet, de ezt csak a nyár idején tartja bevezethetőnek.5 1 http://hu.wikipedia.org/wiki/rurizmus . Az idegenforgalom-elmélet az idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységeket két nagy csoportra, hivatásturizmusra (a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese) és szabadidős turizmusra (az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége) osztja. A hivatásturizmus körébe tartozik többek között a konferenciaturizmus, kiállítások látogatása. A szabadidőturizmus tennészetjárás, túra (gyalogtúra, kerékpártúra, vízitúra, lovastúra stb.), üdülőturizmus, vallási turizmus: zarándokút, sportturizmus. 2 TMÖL (Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára). AI (Alispáni iratok). 2587/1925: 230.327/1924. B.M. körrendelet, a nyaralóhelyül szolgáló községek fejlesztése tárgyában, 13639/1931. 3 TMÖL AI 2587/1925. 4 Elnökét a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter nevezte ld. http://itthon.hu/site/upload/mtit/Turizmus_Bulletin/01_09/ Tu54.htm. 5 TMÖL AI 8446/1933. 261
