Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Gőzsy Zoltán: Adalékok Somogy vármegye világi és egyházi közigazgatásához a 17. század végén és a 18. század első harmadában

A bécsi államkonferencia már 1684-ben úgy döntött, hog)' a visszafoglalt területeken, a Győrtől, Komáromtól délre fekvő egész területet egészen Belgrádig külön kamarai tartományként budai központtal kell majd igazgatni. Ezért 1686-ban felállították a budai kamarai felügyelőséget igen nagy hivatali apparátussal, és ezt a bécsi udvari kamara alá rendelték.

4 Ez a kamarai szerv 1699-ig birtokába vette a töröktől visszafoglalt területek szinte teljes egészét. A Dráva-Száva köze keleti részének, Alsó-Szlavóniának, mint újszerzeményi területnek a kamarai igazgatását a Csáktornyai Kamarai Adminisztrációra bízták.

5 A kamarai adminisztráció legfontosabb feladata - a háború alatt - a kiépített raktárhálózaton keresztül a hadsereg és a végvári katonaság élelmezése, illetve szükségleteinek biztosítása volt. Ez a hivatal Magyarország egyik legfontosabb hatóságának számított. Teljes hatáskörrel bírt a kincstári gazdálkodás, közigazgatás, igazságszolgáltatás és benépesítés felett. A Budai Kamarai Adminisztráció az Udvari Kamara közvetlen felügyelete alá tartozott, a magyar rendi intézményektől független volt, még formálisan sem függött a Magyar Kamarától.

6 A kamarai igazgatás alatt álló területet kisebb egységekre, felügyeletekre (praefectura) osztották, melyeket jelentősebb központokba szerveztek meg. A dél-dunántúli régióban a pécsi tiszttartóságot hozták létre, amelynek élén a felügyelő (praefectus) állt. A praefectus alá rendelve a további településeken kamarai tiszttartóságokat (provisoratus) állítottak fel, melyek élére tiszttartót (provisor) neveztek ki, aki a kerületének igazgatását és gazdasági kiaknázását végezte, továbbá a felszabadító háborúban résztvevő katonaságnak élelmet, szállítóeszközöket és munkáskezeket biztosított. A térségben a kanizsai, a kaposvári, a szigetvári, a siklósi kerületek álltak fel.

7 A rövid ideig tartó katonai igazgatást tehát Somogyban is felváltotta a kamarai kormányzás. Ugyanakkor a katonai igazgatás is sokáig meghatározó maradt a dél-dunántúli régióban. A visszafoglaló háborúk idején Pécsen állomásozó Vecchi generálisra a Pécs-Siklós-Szigetvár-Kaposvár négyszög katonai irányítását bízták.

8 Ebben a szerepében ő szorgalmazta és irányította Szigetvár visszavételét is. Ezt követően az Udvari Haditanács őt nevezte ki a vár katonai parancsnokának, aid ide tette át a székhelyét.

9 Az 1690-es években fokozatosan átvette az irányítást a kamarai (ebben az esetben polgári) közigazgatás, ám annak bevezetése után is meghatározó szerepet játszott Vecchi, majd Huyn szigeti várkapitány mind Szigetvár, mind Pécs életében.

10 Nem volt egyszerű feladat az egykori végvári katonaság demilitarizálása. Bécs a visszafoglaló háborúk időszakában, illetve azt követően úgy döntött, hogy csökkenti a sok esetben rossz állapotban lévő erődök számát, inkább összevonja őket, és kevesebb számú, de jól felszerelt várakat támogat. Ennek a védelmi és stratégia politikának „esett áldozatul" a régióban Kanizsa, Kaposvár és Dombóvár erődítménye, ugyanakkor így vált kiemelt jelentőségűvé a szigeti vár. A Titkos Konferencia 1699. évi februári ülésén Szigetvár azon stratégiailag fontos várak között szerepelt, amelyet erődíteni kell, hog)' falai között több katonát lehessen elszállásolni." Többek között amiatt is növekedett a szigeti várban szolgálók létszáma, mert a karlócai béke megkötése után - költségkímélési szempontból megkezdték a régió katonai élelmiszerraktárainak felszámolását. Huyn szigeti várkapitánynak ezt követően meg kellett oldania a kaposvári, a mohácsi, a tolnai és a bajai raktáraknál szolgáló katonák 4 1691-től a neve: adminisztráció. 5 A Csáktornyái Kamarai Adminisztráció egyébként a Magyar Kamarának a horvát ügyeket intéző szerve volt. 6 Nagy István: A magyar kamara 1686-1848. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai Ifi. Hatóság- és hivataltörténet 3.) Bp., 1971; MOL; Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország űj katonai berendezkedésében a 17-18. század fordulóján. In. Századok 2006/6. (a továbbiakban: Oross, 2006.) 1441-1443. p. 7 Kaposvári provizorok: 1690-1693: Igmándv Sámuel, 1700': Emst Heher; Szigetvári provizor: 1689: Slusky György Vratiszláv. Vö. Hodinka Antal: Adalékok Pécs város történetéhez 1686-tól 1701-ig. Klny. a Pannónia VII. köt. 16-46. p. Pécs, 1942. 8-9. 8 Vö. Ive Mazuran: Osnivanje vojne granice u Slavoniji 1702 godine. Gradivo za provijest Osijeka i Slavonije. [knjiga] 19. Eszék [Osijek], 2005. 41. p. 9 Vö. Barbaries Zsuzsa: Az oszmán uralom alóli felszabadulás. In. Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor - Bavazdi László. Szigetvár, 2006. Várbaráti Kör. (a továbbiakban: Szigetvár története) 130-134. p. 10 Vö. Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686-1703. Pécs, 1937. (a továbbiakban: Babies, 1937.) 23. p.; Gőzsy Zoltán: Szigetvár története 1715-1825 között. In. Szigetvár története, (a továbbiakban: Gőzsv, 2006.) 147-149. p.; A Johann Huyn szigetvári szerepe annvira meghatározó volt, hogy a család magyarországi ágának a címerében szereplő ezüst várkapu Szigetvár címeréből lett átemelve. 11 Szita László - Gerhard Seewann: A karlócai béke és Európa. Dokumentumok a karlócai béke történetéhez 1698-1699. Pécs, 1999. 148. p.