Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 33. (Kaposvár, 2002)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és az 1922-es választások Somogyban
nem indul a városi mandátumért. 44 Az ő példája is azt bizonyítja, hogy az ellenzéki pártok jelöltjei nem időben kezdték meg a kampányukat, így olyan hátrányba kerültek a helyi jelöltekkel szemben, ami már nem látszott behozhatónak. A kaposvári Egységes Párt Intéző Bizottsága április 11-én értekezletet tartott, ahol megszövegezték a város választóihoz intézendő felhívásukat. Ez hangsúlyozta, hogy hazánkat az olyan férfiak tudják naggyá tenni, akik „erőteljesen részt vesznek a termelő, az ipari és kereskedelmi munkában." Hoyos Miksa gróf ilyen, ő „az alkotó munkának volt minden időben aktív tényezője, mindenki tudja, hogy O Magyarország integritásának, a jogrendnek, a jogegyenlőségnek, közszabadságoknak rendíthetetlen híve s mindenkivel szemben osztály és felekezeti különbség nélkül a szeretet törvényének magaslatán áll." A város előtt álló ipari, kereskedelmi, gazdasági és politikai feladatok megoldása csakis a „különféle dolgozó társadalmi rétegek egyenlő munkájával" lehetséges. E kiáltvány állította, hogy „e dolgozó osztályok egyhangú megnyilvánulása győzött" akkor, amikor a kormány meghajolt a közóhaj előtt, és Hoyos Miksa grófot Kaposvár hivatalos jelöltjévé dezignálta. Ezért e felhívás aláírói kértek mindenkit, hogy a „megértés és az egyetértés útján haladva Hoyos Miksa gróf zászlaját győzelemre juttassa." E felhívást az Intéző Bizottság nevében az alábbiak írták alá: Kacskovits Lajos pártelnök, dr. Bárdió György ügyvezető elnök, Beck István, dr. Berger Samu, Bien Dávid, Király József, Kis István, Kladnigg Alajos, Mayer Bertalan, Orell Géza, Pétre Ernő, dr. Fekete Gyula, Fonai Vilmos, dr. Korponay Sándor, Krázsovits Gyula, dr. Matolcsy Sándor, Ring Vilmos, Rózsa János, Rózsa Ignác, ifj. Sámik József, Schauer Pál, Dr. Szigethy Gyula Sándor, Tankovits János, Wagner József és Zsadonyi Imre. 45 A 25 név alapján megállapíthatjuk, hogy legkevesebb 6 értelmiségi volt közöttük, többségük jogi végzettségű. A kaposvári Egységes Párt elnöke a vármegyei közigazgatási bizottsági tag, Kacskovics Lajos földbirtokos lett. Az ügyvezető elnök is részben közigazgatási karriert futott be. Ennyiben joggal lehet mondani, hogy a dzsentri-hivatalnoki emberek kezébe került a párt vezetése. Ugyanakkor látható, hogy a hivatalnokok mellett értelmiségiek, magyar, német és zsidó származású kereskedők, iparosok, valamint paraszti birtokosok alkották a városi Egységes Párt vezetőségét, és egy kapitalista vállalkozásokkal is foglalkozó grófot ajánlottak a város kormánypárti képviselőjelöltjének. Érdekes és sokszínű társadalmi képlet! És ezek az emberek az összefogás szükségességét hangoztatták, osztály- és felekezeti különbség nélkül! A felhívás megjelenése után néhány nappal, de már a belügyminiszter által elrendelt gyász letelte után, tehát április 19-én Tankovits János is felhívással fordult a kaposmérői kerület választóihoz. Kérte őket, hogy ne hagyják magukat „eltántorítani olyan egyénektől, akik csak ilyenkor ismerik a népet." Orá ezt még az ellensége sem mondhatja, írta, mert ,/násfél évtizeden keresztül, mint a párt ügyvezető-elnöke dolgoztam, fáradok úgy a Somogymegyei Kisgazdapártért, mint a Somogymegyei Kisgazdák Egyesületéért, mint azok vezetője. Tíz éve dolgozom a Kaposvári Kisgazda Takarékpénztár élén, amely intézetet ez idő alatt sikerült naggyá, erőssé tenni." A levél megállapításai igazak voltak, tehát az is, hogy szolgálatában állott az „egész vármegye gazda- és földmívesközönségének, vezéremtől, nagyatádi Szabó Istvántól soha el nem tántorodtam." A felhívás végén kijelentette:, féltem a népet a báránybőrbe bujtatott farkasoktól." Arra kérte választóit, hogy „vigyázzanak, és ne higgyenek a szép ígéreteknek." 46 44 Uj-Somogy, 1922. IV. 11. 1. p. 45 Délmagyarország, 1922. IV. 14. 1. p. és Uj-Somogy, 1922. IV. 14. 1. p. 46 Uo.: 1922. IV. 19. 2. p.
