Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 31. (Kaposvár, 2000)

Lagzi István: A Magyarországon internált lengyel katonák evakuációja a magyarországi „északi és nyugati régióból" 1939-1941

A kassai VIII. hadtestparancsnokság jelentése szerint a lengyel tisztek a tábori áthelyezéseket is szökések szervezésére vagy szökésre használták fel: ,JDr. Skarbek Stanislaw a jolsvai gyüjtőtáborban ezelőtt mintegy 3 héttel mindössze egy (!) napig volt ott, azóta nyomtalanul eltűnt - ottani tiszttársainak állítása szerint már Franciaországban van."

60 Számos esetben a szöktetést szervező lengyel személy is ismertté vált. A jolsvai lengyel katonai táborban az 1940 február 27-én kelt jelentés szerint a Franciaországba irányuló - szökéseket dr. Mieczyslaw Mlotek őrnagy készítette elő. Mlotek dr. 1940 januárjában észrevette, hogy az észak-kelet-magyarországi „lengyelszöktetési" akciók ismertté váltak, ezért a táborparancsnokságtól egy hónapi szabadságot kért, amelyet Budapesten töltöttel. Mlotek őrnagy „...szabadsága leteltével nem vonult be a (jolsvai) táborba, hanem a b.(uda)pesti lengyel követségen szervezte tovább a szökéseket." A H.M. 21. osztály a ezért kérte az I. hadtestparancsnokságot, hogy „...dr. Mlotek letartóztatása esetén két hónapi büntetésének letöltése végett a Siklós-i büntetőtáborba kísérendő. Nevezett kinyomozására súlyt helyezek és letartóztatása ide (21. osztály) haladéktalanul jelentendő."

61 Az I. hadtestparancsnokság nyomozással megbízott „K" tisztjei viszont kiderítették, hogy Mlotek nevű személy a lengyel követségen és konzulátuson ismeretlen, tehát álnéven dolgozik. A hadtestparancsnok biztosította a H.M. 21. osztályát: berendezkedtem arra, hogy dr. Mlotek Mieczyslaw lengyel őrnagynak a követségen való megjelenéséről lehetőleg értesüljek."

61 A nyomozás során az is kiderült, hogy „Mlotek őrnagy az utóbbi időben [1940 február-június - L. I.] a budapesti lengyel főkonzulátuson (dr.) Junacki néven tevékenykedett. A budapesti I. hadtestparancsnokság „ K" (kémelhárító) beosztottai Mlotek őrnagyot a Váci utcában őrizetbe vették s a váp. (városparancsnokság) fogdába kísérték."

63 Mlotek őrnagy távozásával Jolsván és a környékbeli táborokban nem szűnt meg az evakuáció szervezése. A jelentésekből arra lehet következtetni, hogy Mlotek őrnagy letartóztatása után, a szervezőmunka biztosítása érdekében egyszerre több „lengyel megbízott" is működött. A visszaemlékezések is egyértelműen azt bizonyítják, hogy a jolsvai katonai tábornak igen fontos szerep jutott az evakuáció megszervezésében, a szökésre kijelölt katonai személyek mozgósításában. Jan Zajac szerint a Jolsván szolgálatot teljesítő magyar százados jóvoltából a táborból könnyen meg lehetett szökni. Éppen ezért Jolsvára helyezték át azokat a tiszteket, akiknek meg kellett szökni. A jolsvai tábor lengyel rangidős és a magyar táborparancsnok megegyeztek abban, hogy naponta 10 közkatonát és 3 tisztet lehet „hivatalosan" megszöktetni. A községbeli lakosság és a környékbeli falvak lakói is igen sok formában segítették az evakuációt, azaz a tábor elhagyását. Ha pl. a templomi istentiszteletről 10-15 katona megszökött, a faluban magánházaknál lakók egészítették ki a táborba visszatérők létszámát. A köz60 HL H. M. 1939-21-21-3552-57407. 61 HL H. M. 1940-21-21-3556-13487. Pro domo. (Hm. 16.645/Eln. III.-1940. márc. 30.) 62 Uo.. A budapesti I. hadtestparancsnokság 9601 sz. Ein. I. men.-1940. sz. jelentése. 1940. márc. 28. Lásd még: HL H. M. 1940-21-21-3556-13487. A m. kir. jolsvai katonai (lengyel) internáló táborparancsnokság jelentése dr. Mieczyslaw Mlotek őrnagy felkutatása tárgyában, 1940. ápr. 17. (449 sz. Le.-1940.) 63 Uo. A budapesti I. hadtestparancsnokság jelentése a H. M. 21. osztályának. 1940. jún. 22.