Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk" Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében

40 számadásokat 41 emlékezetben tartsa 42 Csurgó (csurgói): mezőváros Somogy megyében 43 Hrabovszky János (Győr, 1777 - Olmütz 1852. szept. 18.): báró, altábornagy, péterváradi főhadparancsnok, Szlavónia katonai parancsnoka; a nádor 1848. május 11-én királyi biztosként Horvátországba küldi a horvát elszakadási törekvések megakadályozására ( a báni értekezlet ugyanis kinyilvánítja, hogy a horvátok nem vetik alá magukat a magyar kormánynak), felhatalmazza, hogy statáriumot hirdessen a közrend és a belső béke háborgatói ellen, és ha szükséges, Jellacicot függessze fel katonai tisztségéből, és vonja bűnvádi eljárás alá mindazokat, akik nem tartják be rendelkezéseit. Ehelyett azonban felszólításokkal kísérletezett, s a bánt a kormány iránti engedelmességre szólította fel. Küldetését nem tudta teljesíteni, ezért június 17-én királyi biztosi kinevezését visszavonták, budai főparancsnokká nevezték ki, 1849-ben behódolt a császárnak. 44 Illír mozgalom: a délszláv népeket horvát vezetéssel egyesítő független állam megteremtésére való törekvés. 45 Jellacic horvát bán 46 Innsbruck: az 1848. május 15-i újabb bécsi forradalmi megmozdulás miatt az udvar ide menekült, és csak augusztus 12-én települt vissza Bécsbe. Bár a magyar nemzet nevében Batthyány ünnepélyesen Budára invitálta az uralkodót, ő azonban inkább a dinasztia iránti megingathatatlan hűségéről ismert Tirol székvárosát választotta ideiglenes székhelyül, mely később az ellenforradalom központja lett. 47 sikerrel 48 Szentlőrinc (Baranya m.) 49 Pétervárad (Szerem m.) = Petrovaradin (Jugoszlávia) 50 Csernovics Péter (Mácsa, 1810 - Fény, 1892. ápr. 27.): temesi gróf, főispán, 1843-ban Arad vm. követe, 1848 áprilisában a nagykikindai szerb földfoglaló mozgalom leverésére Bács, Temes, és Torontál megyébe kormánybiztosnak, majd a nádori rendelettel teljhatalmú királyi biztosnak nevezték ki a Délvidékre, megbízatása július végéig tartott. 51 Ottinger Ferenc (Sopron, 1792 - Bécs, 1869. ápr.8.): báró, lovassági tábornok, az I.sz. császári huszárezred parancsnoka 1839-től 1846-ig, 1848-ban vezérőrnagy, budai dandárparancsnok, később a Dráva-vonal parancsnoka, augusztus elején lemondott és az osztrákok oldalán harcolt. 52 Az 1848. június 13-án tartott rendkívüli megyei bizottmányi ülés határozatára utal, melyen Csány László is részt vett. A megyei bizottmány a Dráva-vidék védelmére nemzetőrség felállítását határozta el, és az ügyek intézésére állandó fiókbizottmányt nevezett ki (ld. 1848:1355. sz. jkv.) 53 Mérey József másodalispánt június 17-én, ezen a bizottmányi ülésen választották első alispánná Sárközy Albert helyébe, akit a nádor főispánná nevezett ki (SML.Közig. Bizottm. jkv 1848:1358.) 54 A választmány vagy fiókbizottmány tagjai valamennyien nemesek, és a megyei állandó (közig.) bizottmány tagjainak sorából kerültek ki, közülük Xantus Ignác, Babocsai Pál és Németh Antal ügyvédek, ez utóbbit június 26-án Kaposvár rendezett tanácsú város első polgármesterévé választották. 55 Tallián Gábor nemes, a megyei közig, bizottmány tagja Nagy- és Kisgomba települések képviseletében (SML. Somogy vm. Közgy. jkv. 1848:1263. ill. 1848. évi választói névjegyzékek). 56 Czindery László lemondott főispáni tisztéről, a helyébe kinevezett Zichy János gróf beiktatása előtt visszalépett: „miként érezvén, hogy a megyének számos férfiúi vannak, kik e magasb kitüntetésre érdemesbek" (ld. SML. Közig. Bizottm. jkv. 1848: 4, 216/a, 1360.). Sárközy Albert mindaddig vonakodott elfogadnia megbízatást, amíg a főispáni jogkört az áprilisi törvények illetőleg az alkotmány szellemében nem módosították, és a főispán 1845 előtti jogait vissza nem állították (ld. SML. Közig. Bizottm. jkv. 1848:886). 57 állás