Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

JEGYZETEK 1 A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 1. rész. Szerdahely. Somogy megye múltjából. 27. Levéltári évkönyv. Kaposvár, 1996. (továbbiakban: S. m. múltjából) 69-91. 2 Itt mondok köszönetet a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársainak: M. Aradi Csillának, Költő Lászlónak és Nyári Zsoltnak, akik Iehetó'vé tették számomra a múzeum régészeti adattára tanulmányozását, lelkesen részt vettek a Sántos, Szentbalázs, Kaposújlak, Bó'szénfa, Hajmás területén végzett helyszíni adatgyűjtésben és szakmai tudásukkal segítettek, továbbá köszönettel tartozom a Csongrád Megyei Levéltár és a Magyar Országos Levéltár munkatársainak és nem utolsó sorban a Somogy Megyei Levéltár egykori igazgatójának: Szili Ferencnek. 3 Magyarország III. katonai felmérése, 5460. szelvény, Odombóvár (1880.) és Cserénfa patak. A felirat a kaposi berekben futó, maitól eltérő vezetésű szakasznál olvasható. 4 Güröncze. Eszterhazy csal. It. Rep. 92. fasc. 18. nr. 707. (1755.) A továbbiakban ezt nevet használjuk. 5 Surgyán. Somogy Megyei Levéltár Térképtára (továbbiakban: SML Ttár) K 340. Sántos (1850. körül ) 6 Grescence, 1192. (III. Béla király privilégiuma) Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai fényképgyűjtemény 262045 továbbiakban: DF. A Ropol puszta területén eredő, Kaposszerdahelyt érintő mai Berki-patak neve volt a középkorban. Györffy György: Kaposvár az Árpád-korban 69. in: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok, szerk. Kanyar József (Kaposvár, 1975.) 7 Az 1954. évi légi felvételek a gálosfai szakaszon különösen jól mutatják a patak régi kanyarulatait és a meder melletti egykori töltéseket, malomárkokat. Hadtörténeti Intézet Térképtára L-3372-B-b szelvény. 8 DF 285988 9 Uo. 10 1376-ban gyakorlatilag a patakvölgy teljes hossza mentén fekvő valamennyi település birtokába visszaiktatják az apátságot. Magyar Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény 6372. Továbbiakban: DL, Kumorovitz L. Bernát: A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből. Tanulmányok Budapest múltjából 16. 1964. 58. 11 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története I. Erdélyi László-Sörös Pongrácz: A pannonhalmi főapátság története 1. (Bp. 1902.) 787. - továbbiakban: Erdélyi-Sörös: Pannonhalma. (DF 208340) A Győr nemzetségre és birtokaira ld. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 2. (Bp. 1901.) 95-108. 12 Wenczel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár (továbbiakban: ÁÚO) 9. 236-237. DL 1041 13 Hazai okmánytár 6. Szerk. Ipolyi Arnold, Nagy Imre, Véghely Dezső ( Bp. 1876.) 357. Továbbiakban: HO. 14 ÁÚO 12. 549-550., DF 259756 15 DL 69978 16 Neve alapján kevés a valószínűsége annak, hogy ez a falu tatárjárás előtt keletkezett, ami felveti a kérdést, hogy melyik település lehetett a Győr nemzetségnek, Poth comes rokonainak lakóhelye a tatárjárás előtt. 17 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára 1. (Bp. 1872.) 191. 18 ÁÚO 12. 549-550. DF 259756 19 Az oklevelet Solymosi László közölte: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon [Bp.] 1998. 253-256. DF 229976. 20 ÁÚO 12. 591-592. DF 259765 21 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története Xll.b. Sörös Pongrácz: Az elenyészett benczés apátságok (Bp. 1912.) 241., Kumorovitz i.m. 47. ( DL 2527 ) 22 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér I.—XI. (Budae 1829-1844.) IX. 2. 545-547., DL 4585 23 Az eredeti szöveg szerint ,,in Selizio et in Kapuselue" - az oklevél szövege és tartalma alapján egyértelmű, hogy a Kaposelve a Kapóstól északra elhelyezkedő birtokokat jelenti. 24 A mai Szentbalázs plébániatemploma.