Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
nak 6-7 óra volt a menetideje. Nagybajomtól azután egyenesen Kaposvárra vezetett az út. A hadmérnök ezt az útszakaszt is pontosan ismerteti, megjelölve a mocsaras szakaszokat és a helyenként keskeny átjárásokat. A nemesdédi híddal kapcsolatosan pl. megírja, hogy az 10 lépés (7,3 m) hosszú mocsaras területen vezet át. A patakok felett keskeny fahidak vannak, s Tapsonytól N. Kisfaludig az út mellett szőlőskertek találhatók. Arad és Dávod pusztáknál ismét hosszabb mocsaras terület található, s nyilván az azokat átívelő hídról kaphatta a Nagyhíd nevet az ott álló csárda is. A hadmérnök katonai szempontból fontosnak tartja a mocsaras területek felszámolását, illetve áthidalását, s kiemeli, hogy ez az út az egyetlen összeköttetés Kaposvár és Nagykanizsa között, ami az operatív katonai tervek miatt nagyon fontos. A sánci magaslat katonai jelentőségét hangsúlyozza. A településtáblázatokban a hadmérnök pontosan feljegyezte az út mentén fekvő lakott helyeket. Sánc faluban 13 házat és 8 istállót tüntet fel, s ugyanott 150 férfi és 30 ló elhelyezésére volt lehetőség. A faluban feljegyzett állatok száma: 20 ló, 28 ökör és 350 juh volt. Kis kastély állt a faluban, ahol az út áthaladt. (Másutt az épületek feljegyzésekor minden nagyobb épületnél szerepel a hadmérnök megjegyzése: kórházzá átalakítható.) II. József idején Sánc a Festetics grófok birtoka illetve falva volt, amelyben 12 házban 67-en laktak. L. Nagy az 1800-as években a puszták közt jegyezte fel Sántz-ot 7 házzal és 62 lakossal. A Somogy monográfiában csak a neve maradt meg a Bagolasánc összevont községnévben és a határban a Sánczi puszta nevében, de 1812-ben még Festetics György gróf faluja volt, amelyben római katolikus németek laktak. 37 A hadmérnök feljegyzése szerint ezen út mellett feküdt Csehy puszta, amelyben ekkor 5 ház állott és 16 ökröt jegyeztek még fel. Nyilván ridegtartású állatok voltak, hiszen istálló nem állt a pusztán. De azért 50 férfi elhelyezésére alkalmasnak tartja ezt a pusztát a mérnök, pedig az 1812. évi megyei leírás még csak meg sem említette. Miháld falu adatait a hadmérnök nem közli, az úttól kissé távolabb feküdt, csupán templomtornya szolgált tájékozódási pontként. Az úton feküdt viszont az a malom és csárda, amelynek nem volt neve vagy nem írta fel a hadmérnök, s ahol 2 ház és 2 istálló volt, amely utóbbiakban 6 ló és 8 ökör jelentette az állatállományt. Harminc férfit és 11 lovat jelzett itt elhelyezhetőnek. Ennek az útnak a kapcsán jegyzi fel a másutt is szereplő Vrászló falu adatait. Ez az út a falu északi részén vezetett át; 35 ház és 10 istálló volt itt, s 300 férfi és 15 ló volt elhelyezhető. Az állatállomány 6 lóból, 74 ökörből és 640 juhból állt. Ez a feljegyzés azért rendkívül érdekes, mert a másik feljegyzés szerint - amelyet ugyanabban az országleírásban jegyzett fel nyilvánvalóan más időpontban egy másik mérnök - 7 házzal kevesebb volt feltüntetve, s ott még nem volt juh a határban, s az ökrök száma is kevesebb volt. Az állatállománynak ez az összetétele nagyon érdekes, és a korra nem jellemző adatsor, amelyet azonban azonnal megmagyaráz, hogy ez a falu akkoriban uradalmi központtá volt kiépülőben, egy igen céltudatos birtokos kezében. 38
