Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Somssich Pongrác (összeállítása): Részletek gróf Somssich László (1874-1956) emlékirataiból

könyvekből ismertem, de főképpen Róma városának történelmi levegője. Esténként társaságba jártunk. Itt ismerkedtem meg Bernhard von Bülow német követtel, ki később hosszú évekig volt birodalmi kancellár. A félévi, valamint júliusban az év végi vizsgák jól sikerültek, s a tantárgyak nagy részéből kitűnő jegyet kaptam. Nyáron szüleim az ausztriai Gmundenben voltak, ahonnan anyámmal Bayreuthba utaztunk, ahol több Wagner-előadást hallgattunk meg, így az akkor még színpadon sehol elő nem adott Parsifalt. Még megnéztük Salzburgot, Berchtesgadent és leszálltunk az alleini sóbányába is. Ősszel aztán megint bevonultam Magyaróvárra, ahol erősen megszaporodtunk. Bizony sokan voltak, kik idejüket főleg a kávéházban töltötték, s hiányoztak az előadásokon, sajnos főleg olyanok, kiknek szülei nehezen tudták fiúk tanulási költségeit viselni. 1898. május 8-án lettem 24 éves, amit családi körben ünnepeltünk meg. Aztán elkísértem atyámat a Trencsén-Tepliczi fürdőhelyre, ahol több igen kedves ismerőse is kúrázott, így Kiss Ernő volt 48-as honvédezredes, valamint Metternich Pauline hercegné, aki rendkívül okos, világlátott asszony volt. Férje az I860—70-es években, mint osztrák-magyar nagykövet jelentős szerepet játszott III. Napóleon udvarában. 1898-ban gyilkolták meg Genfben Erzsébet királynét. Hazánk nagy pártfogóját veszítette el benne. Hiszem, az 1867-ben történt kiegyezés, a nemzet és a király kibékülése Deák és Andrássy mellett az ő érdeme is volt. Alég ez év júliusában voltak Magyaróváron az évzáró vizsgák, melyek számomra igen jól sikerültek. Ezzel gazdasági oklevelet nyertem. Utána hazamentem pár heti szabadságra, mert utána megint be kellett vonulnom. Sajnos nem régi ezredemhez, hanem a Lembergben állomásozó Nádor huszárezredhez neveztek ki hadnagynak. A laktanya közelében kaptam lakást, ahol annyi poloska volt, hogy legényemmel az éjszaka nagyrészét ezek vadászatával töltöttük. Közben Gyula öcsémmel tettem egy olaszországi túrát. (Ő egy évet töltött Bécsben a Keleti Akadémián, majd Pozsonyban kezdte jogi tanulmányait és végül Kolozsváron tette le a jogi doktorátust.) Utunk ezúttal Rómából Nápolyba vezetett. Majd megnéztük Pompejit, Caprit, a Vezúvot és Sorrentot. Visszafelé Bolognát, Firenzét, Siennát, Pisát és Velencét is megtekintettük. Ezzel egyenlőre lezárult az elméleti tanulmányok ideje, s sor került azok gyakorlati alkalmazására. Gazdálkodás, utazások, részvétel a közéletben (1899—1919) Hazatérve nekiláttam a gazdálkodásnak: Szechányi tiszttartóval teljes egyetértésben dolgoztunk a gazdaság modernizálásán, ami atyámnál messzemenő megértésre talált, bár nagy anyagi áldozatokkal járt, de az évek folyamán szép eredményre vezetett. A vármegye, valamint a Somogy Megyei Gazdasági Egyesület ülésein és életében is kezdtem tevékenyen részt venni. Hetesen hitelszövetkezetet, tejszövetkezetet létesítettem és részt vettem az önkéntes tűzoltóság munkájában. Sokat jártam mindenfelé a vármegyében szomszédokhoz, állatdíjazásokra és egyéb gazdasági jellegű összejövetelre. A nagyobb távolságokat kocsin négy lóval tettem meg.