Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Sárkány Eszter: Színházi kultúra a századfordulón Kaposváron
miniszter az új színháznak ajándékozta az Operaházban leszerelt, de még működő villanyregulátort) beszámítása. Ez az oka annak, hogy elkészültekor is és azóta is 400 és 600 ezer korona közötti összegek szerepelnek építési költségként. A színikerületek Vidéki városaink többségének örök gondja volt, hogy egész évben nem tudtak eltartani egy igényesebb műsorú társulatot. „Ripacsék nem kellenek" jelszóval Kaposvár is visszautasította a kisebb létszámú, többnyire valóban vitatható színvonalú előadásokat nyújtó „vedlett truppokat", de azt el kellett ismerniük, hogy „hat hónapi játszást nem tudnak garantirozni egy elsőrendű társulat igazgatójának" még akkor sem, ha Kaposvár fölépít és saját kezelésében tart egy kőszínházat. 21 A vidéki városok közül egész évben még csak Pozsony, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár tudott eltartani egy társulatot. (1908)" Ezt a gondot igyekeztek megoldani a városok azzal, hogy alkalmi színi szövetségre léptek egymással, amire már a 18. század végén is volt példa. 23 Az 1870-es évektől, a magyarországi polgári színikultúra gyors térhódításán al a bővülő szakma már országos szervezeteket hozott létre a társulatok gazdasági biztonságának növelésére, az érdekek összehangolására. Erre az időre esik az állami beavatkozás, a felügyeleti rendszer módosulása is: az irányítás eljutott a katonás, 1851-es októberi Theaterordnungtól, a belügyminisztériumtól az 1907-es vallás- és közoktatásügyi minisztériumi felügyeleti rendszerig. Az 1877-es színészkongresszuson merült fel első ízben egy országos rendszer kiépítésének gondolata azért, hogy „a színtársulatok egymással és egymástól megférve működjenek, kellő anyagi támogatás mellett, hazai kultúránk előnyére és színészetünk javára." 2 ' 4 A létért való küzdelemben, a nyári játszási lehetőségekért való harcban gyakoriak voltak az összeütközések a kapósabb, jobb közönséggel rendelkező városok miatt. A beosztás bizonyos évadokban inkább csak elvben létezett, mert néhány társulat vezetője nem érezte magára nézve kötelezőnek. A kerületi rendszer újabb és újabb átrendezése az Országos Színészegyesület és a kultusztárca egyeztetésével történt, majd 1900-tól bekapcsolódott az ügyek vitelébe az országos színészen felügyelő is. (Ez utóbbi posztot 1900-ban létesítették és 1913-ig a tisztséget folyamatosan Festetics Andor gróf viselte, aki jól ismerte a kaposvári színészetet és maga is többször látogatott Kaposvárra — magánemberként is — előadásokat nézni. ) Kaposváron a századfordulótól a kőszínház megnyitásáig terjedő időszakban az évenkénti főidénynek minősülő színházi szezonok színikerületi rendszerbe illeszkedése a kővetkező volt: 2 "
