Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Bősze Sándor: Az egyesületi hálózat kialakulása a Dél-Dunántúlon a dualista kor kezdő éveiben (1867—1873)
A legtöbb egyesület a kulturális-népnevelő kategóriában jött létre. Zömét, mint olvasókört szervezték meg. Dél-Dunántúl kedvezőtlen műveltségi mutatói miatt, nagyra kell értékelnünk a sok esetben tanítói és lelkipásztori közreműködéssel szervezett egyleteket, amelyek kezdeti tevékenysége jóformán csak az írniolvasni- és számolni tudás alapjainak elsajátítását jelentette, mint az 'à Nagyharsányi Polgári Olvasókör alapszabályában is megfogalmazódott. 1 '* ,A közművelődésre, a szegényebb sorsú néposztályoknak a hírlapok olvasása által a napi események annyira szükséges ismeretének kiterjesztése, illetőleg ezen ismeretek kiterjesztése, illetőleg ezen ismeretek megszerzésére nyújtandó alkalom"... megteremtésére szerveződött meg 1872-ben a Szőllősgyöröki Olvasókör.''' A kulturális egyesületek másik jelentős csoportját eötvösi közművelődési eszmék megvalósítása érdekében létrejött népnevelési egyletek jelentették. Ilyen egyesületeket egyébként mind a négy megyében alakítottak. 1(1 A legelső dél-dunántúli, a zenekultúra terjesztését magára vállaló Siklósi Polgári Dalárda és Olvasóegylet 1860-ban alakult. 1 Két évvel később pedig közel egyidőben jött létre a Csurgói Daleg'let és a Pécsi Dalárda. lh Az első közé számított még az 1863-as alapítású Mohácsi Dalárda is. Rajtuk kívül még számos településen kaptak működési engedélyt a zenei egyletek (így pl. Szekszárdon, Bonyhádon, Kaposváron, Keszthelyen, Dunaföldváron 19 stb.). A kulturális egyesületek típusába soroljuk azokat az elnevezésük alapján látszólag más kategóriába tartozó köröket — mint pl. a Bátaszéki Kereskedelmi Kaszinót, a Mohácsi Művelődési Kört, a Nagykanizsai Magyar Társalgó Kört, vagy a Pécsi'aradi Kaszinót 20 , melyek alapszabályaikban döntően műveléidési célokat fogalmaztak meg. A szakmai alapon szerveződő egyesületek típusában az elsők között a lanítóegyletek. jelentek meg 21 A megyék tanítói már 1867 előtt mozgalmat indítottak a korszerűbb népoktatásért. Ezek a törekvések azonban még az 1868-as népoktatási törvény megjelenése után is sok akadályba ütköztek. A szakismeretek megfelelő elmélyítésének igényét megfogalmazva a kereskedők és a kézműiparban dolgozók is elkezdték egyleteik megszervezését (pl. Mohácsi Kézművesek és Ácslegények Egylete, Szekszárdi Kereskedelmi és Ipari Társaskör). Az államigazgatásban és a jogszolgáltatás területén működő szakemberek is létrehozták saját egyesületeiket (pl. Simontornyaí Járás Községi Jegyzéknek Egylete, Pécsi Jogászegylet, Pécsi Ügyvédegylet.) A polgári életforma terjedését jelentette a társadalmi-társasági eg>esülettípus gyarapodása is. E csoport jórészt a reformkori kaszinókban gyökerezett, s számos, a megye arisztokráciáját utánzó helyi kaszinónak (Nag'atádi Kaszinó, Szigetvári Kaszinó, Siklósi Kaszinó, Tamási Kaszinó stb.) és társaskörnek {Kiskomáromi Társaskör, Nemesvidi Polgári Társaskör, Mohácsi Polgári Körstb. ) jelentett mintát. 22 A kiegyezés értékelése körül támadt politikai harcok, az 1869-es képviselőválasztások, az évek óta tartó elemi csapások, a kapitalista gazdaság fejlődésével együttjáró változások, valamint a „romlott kereskedelmi viszonyok" hatására több politikai, ill. munkásegyesületet szerveztek. E csoportba tartoztak a provizórium korában létrejött honvédegyletek, a megyei demokrata körök. (pl. a Somogy Megyei Demokrata Kör), az ellenzéki körök (pl. Mohácsi Ellenzéki Kör, Siklósi Ellenzéki Kör), vagy a Deák-körök (pl. Csurgói Deák-kör, Zala megyei Deák-kör, Pécsi Deák-Kör). 23 A kiegyezést követő esztendők meghozták a szocialista munkásmozgalom kialakulásának feltételeit is. A Magyarországi Általános Munkásegyletnek harmincnál
