Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben
a frontszakaszra az I. zászlóalj is, amelynek két százada nem régen még a III. zászlóaljhoz tartozott. A volt 10. század Haksch Ernő főhadnagy, valamint a volt 11. század Látrányi István főhadnagy parancsnoksága alatt és a 4. géppuskás század Mayer József hadnagy vezetésével. Ők, előnyösebb védelmi szakaszt foglaltak el és nem estek a román főerők tűzszakaszába. 52 Gyakorlatilag az I. zászlóalj 1. százada, amely a megszállt terület fiataljaiból állott, a barcsi, a szigetvári és a nagyatádi fiúkból szenvedett jelentősebb veszteséget aü. zászlóaljjal egyetemben. A váltakozó sikerrel folytatott utcai harcot április 25-én délfelé a román tüzérség koncentrált tüze eldöntötte és a bihariakat megfutamította. A pánikban, futásban menekülő szomszéd egység által keletkezett rést csak nehezen tudták a somogyiak semlegesíteni. Svastics az utolsó percig a vasútállomáson lévő harcálláspontjáról irányította a védelmet. Telefonon a 4. hadosztályparancsnoktól megkapta az 1/68. és 1/2. zászlóaljak, a 1/1 bihari gárda, valamint az 1/29. üteg maradványai feletti parancsnokságot is, és mint „Svastics-csoport" szerepelt ezután."' 3 Svastics Imre rendkívül bátor ember volt, amit az első világháborús kitüntetései is bizonyítottak. A háború előtti években a pécsi 19-es ezred III. gépptiskás osztag ( század ) parancsnoka volt, majd zászlóaljparancsnokként vonult a szerb frontra. Többször megsebesült. A keleti fronton 1916-18-ban harcolt és ott magas kitüntetéseket kapott. Svastics 1919. április 21-től a frontra indult 44-es gyalogezred II. zászlóaljának a parancsnoka lett. 54 Svastics katonáival, elsősorban a város kulcsfontosságú helyén, a pályaudvar környékén foglalt el védelmet. „Svastics zlj. parancsnok elvtárs... az utolsó pillanatokig a szoboszlói vasútállomáson volt. A Svastics-csoport megerősítésére Püspökladányból vasúton Szoboszlóra irányított 1/68. zlj. már csak Kabát tttdta elérni. Svastics parancsot kapott tőlem, csoportját: 11/44. zlj., L/86, zlj., 1/20. zlj. és 1/21. bihari vörös gárda, 1/29. üteg Nádudvar, Kaba, Kiskaba vonalában felvonultatni, s ha a legénység erkölcsi állapota engedi Hajdúszoboszlót visszafoglalni" — jelentette a 4. hadosztály parancsnoka, 1919. április 25-én délután 15 órakor.' 1 "' A délutáni órákban indított harc, 16 óra tájban váltakozó sikerrel járt. Svastics katonái élén sikeres ellenlökést hajtott végre és a város nagy részét utcai harcokban megtisztította. Közben a román páncélvonat erősítéssel friss lovas és gyalogos egységek támadtak Ebes irányából. A város keleti feléből rendezetlenül visszavonuló 1/68. és az 1 /20. zászlóaljak katonái meghátráltak, majd futásba kezdtek. Közben a meglapuló ellenforradalmi helyi fegyveresek a románokat a magyar vörös egységek hátába vezették. ,A lakosság — az esti órákban — Szoboszlóra visszavonuló csapatainkat megtámadta." 56 A szakasznyinál alig több 44-es vöröskatonával, és egy géppuskával Svastics az utolsó pillanatig a visszavonulókat fedezte, a vérveszteségüket csökkentette. Az állomásnál egy magaslaton géppuskával foglalt állást az utolsó szakasz kiürítéséig. Ekkor a falun át „menekülés közben valószínűleg elesett." 57 Svastics Imre sebesülten került a románok fogságába és nem az elleforradalmárok kezére, akik a menekülő sebesült és pánikba esett katonákat megtámadták, megölték. A románok Svasticsot bekötözték, hátravitték és tiszti hadifogolyként Brassóba szállították. Az esti órákban Svastics eltűnésével, a katonái úgy tudták, elesett, a parancsnok nélkül maradt csoport, köztük a 44-es II. zászlóalj maradványa is, pánikszerű meneküléssel mentette életét. A parancsnok eltűnésével egyetlen volt tiszt nem volt képes a katonákat megállítani és harcba rendezni. Mivel tartalékkal nem, vagy alig rendelkeztek, a katonák fegyelmezetlen futása halomra döntötte a
