Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)
malomcsatorna a határárokba. 38 A malmok a kb. 6000 holdas Zichy-uradalom céljait szolgálták, ahol a birtok 1/3 része szántóföld, 1/3-a erdő volt. Az erdőgazdaság fejlődésével később a varászlói malmot fűrészmalommá alakították át, amelyet már alulcsapott vízikerék hajtott. 39 Mivel mesterséges csatornában a törvényhatóság nem szívesen adott malomengedélyt, a Balaton környéki malmok is a szabályozott mederszakaszok felett helyezkedtek el. A Marótvölgyi-csatorna egyik eredővize a Merkei-patak volt, amely Nemesvid határában 2 kerekű malmot hajtott. (Neve: Eblaki-malom). Az építmény számára csatornát létesítettek, és maga a patak szolgált árapasztóként (2. típus). H vízhasználatot már 1895-ben újjáépítették. 40 Hasonló malom működött Nagyszakácsiban, a Szakácsi-parton, azonban itt a régi jogon igazolt malmot csak a 20-as években építették újjá. 41 A Sári-csatorna felső szakaszán, a Landi-vízfolyáson Bize és Marcali községekben 2 malom működött. Mindkettő a Széchenyi-uradalom tulajdonában volt, a marcalit 3, a bizeit 2 felülcsapott vízikerék hajtotta. A bizei malom engedélyezési eljárása 1900-ban indult. Itt is malomcsatornás elrendezést választottak, ahol maga a patak volt az árapasztó (2. típus). A kultúrmérnöki hivatal a tervet átdolgoztatta, kérve az árapasztó és a malomzsilip méreteinek csökkentését. 1901-ben a malom új tulajdonoshoz került, aki az árapasztó zsilip küszöbét 82,83 m-re, a táblák magasságát 0,97 m-re szállította le. Hasonlóképpen 83,80 m-t tett ki a duzzasztás a malomfőben, ahol a 2,6 m átmérőjű kerekek tengelye 81,92 illetve 81,86 m magasságban volt. 42 1901-ben kelt a marcali vízimalom engedélye, ahol a kultúrmérnöki hivatal először 77,59 m duzzasztást engedélyezett, azonban ezt 1904-ben 1,06 m-rel leszállították. 13 Ugyanakkor a felső malomárokba vízkivételi zsilipet építettek, amely 15 m 2 alapterületű úsztató medencét táplált. Ennek lecsapolása csatorna segítségével történt, amely az alsó malomárokba torkollott. 44 A Landi-patak felső szakaszán működött korábban a böhönyei, az alsó szakaszon (Sári-csatornán) pedig a kéthelyi malom, azonban ezeket nem újították fel. 4 ^ A bizei és marcali malom újjáépítésére, vízműveinek leszállítására a Landi-patak e szakaszának szabályozása miatt került sor. A munkát Festetich Pál, a böhönyei uradalom tulajdonosa kezdeményezte, és 1901-ben született határozat elvégzéséről. A szabályozás a bizei és a megszűnt aradi malmok között folyt. Böhönye, Szenyér, Mesztegnyő, Kelevíz voltak az érdekelt községek, és a mentesítendő terület 221 kat. hold 295 négyszögölet tett ki. A bizei malom tulajdonosának eleve úgy adták az engedélyt, hogy 25 kat. holdra eső költséggel köteles hozzájárulni a szabályozási munkákhoz. Az új tulajdonos ezt szívesen megtette, mivel a szabályozás titán kialakult, a korábbinál egyenletesebb vízjárás a malom számára jobb őrlési feltételeket biztosított. 1928-ban a szolgabíró ismét elrendelte a patak tisztítását, azonban ekkor már rövidebb szakaszon kellett elvégezni a munkát. 46 A Boronkai-vízfolyás felső szakaszán 3 malom működött: Dávodpusztán (Festetich-birtok) Soponyán és Mesztegnyőn (Hunyady-birtok). A soponyai malomhoz, amit 1935-ben építettek újjá, birkaúsztató medence is tartozott. A régi módszereknek megfelelően a vízfolyásra földgát épült, ezt azonban újjáépítéskor csapgerendával kellett ellátni. A gát tengerszint felett 132,80 m magas volt, 3 m széles, a felső malomcsatorna 1723 m, az alsó 764 m hosszú. A malmot 2 db 2,80 m illetve 2,28 m átmérőjű, felülcsapott vízikerék hajtotta, amelyeket 129,60, illetve 129,73 m magasban helyeztek el. A felső malomcsatorna fenékszélessége 3,5 m volt, mivel az itt tárolt víz a malom hajtása mellett a birkaúsztató táplálására is szolgált. Az
