Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII-XX. századi történetéből

lenézve, azt kell megállapítanunk, hogy a mi szőlővidékünk területén főleg a legelők, rétek elkülönítése okozott problémát. Ez természetes is, hiszen 1848. szeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát, 1849 szeptemberében pedig a győztes ellenforradalmi rendszer visszavonta a rendeletet. Ezért nem találhattunk bőséges anyagot erre vonatkozólag. Ennek ellenére igen sok és értékes adatot örökített meg számunkra néhány község peres iratanyaga. Szőlősgyörökön pl. 1845-ben a Banyászóban 23 560 n-öl majorsági szőlő volt. Ezzel szemben ugyanezen a hegyen 104040 n-öl, a Kis-Banyászó-hegyen 34400 n-öl, a Géri dézsmás szőlő pedig 59 875 n-ül szőlőjét művelték a jobbágyok. Tehát a dézsmás szőlő területe több mint nyolcszorosa volt a majorsági szőlőnek/

10 1848-ban őszödön a volt jobbágybirtokon 176 hold, a piaristák majorsági birtokán négy hold szőlő termett. (Egy hold = 1200 n-öl.)

41 Kőröshegyen, Széchenyi Lajos birtokán, a hegyvámos Öreghegyen 677 324 n-öl, az urasági major szőlő felett 22 275 n-öl, a Kis-hegyen 72 819 n-öl szőlő volt, ami 643 holdnak felelt meg. Viszont a majorsági szőlőhegy 14 391 n-öl. Ezenkívül a borkúti pince környékén 1 373 n-öl szőlő díszlett, ami kb. 13 holdnak felelt meg.

42 Kilitiben 1849-bcn a Temető-hegyen 10, az Alsó-hegyen 15, a Belső-hegyen 227, a Bozót melléki-hegyen 75 hold dézsmás szőlőt említ az összeírás.

4,3 Endréden a jobbágyfelszabadítás után, 1863-ban a Duda-hegyen 74 hold 801 n-öl a Vári-hegyen 96 hold 916 n-öl a Rózsa-hegyen 121 hold 652 n-öl a Czicze-vár-hegyen 54 hold 750 n-öl az Öreg-hegyen 184 hold 423 n-öl a Karánszó-hegyen 120 hold 315 n-öl a Miklós-hegyen 32 hold 120 n-öl összesen tehát 684 hold 377 n-öl dézsmás szőlő volt.

44 Érdekes megjegyezni, hogy a szőlődézsma végleges eltörlése előtt, 1863ban a teleki szőlőtulajdonosok egyezkedtek a tihanyi apáttal. A 72 tulajdonos közül 54-en ragaszkodtak a szőlődézsma megváltásához. Csak 18-an ellenezték azt. A szőlődézsma megváltását pénzben kívánták. Ezen a gyűlésen, ahol a vármegye is képviseltette magát, a tihanyi apát megbízottja nem volt jelen.

45 Az 1868. évi XXIX. tc. eltörölte a szőlődézsmát. A dézsmatartozás húszszorosa tette ki a megváltás összegét, amit 22 év alatt törleszthetett le a szőlőbirtokos. A bordézsma megváltása a mi szőlővidékünkön is új fordulatot idézett elő a szőlőgazdálkodásban. A hegyvám elvesztése földesurainkat rákényszerítették arra, hogy nagyobb területeket telepítsenek be szőlővel, hogy pincéik üresen ne maradjanak. Nemes szőlőket kellett telepíteni, a terméshozam mennyiségét is növelni kellett, szakemberek alkalmazására is sor került. A 19. század végi és a 20. század első felének statisztikái arról tanúskodnak, hogy a volt földesurak mintegy 300-400 hold szőlővel rendelkeztek. Ez a terület, a mi vidékünkön, jóval nagyobb volt, mint az egykori allodiális, majorsági szőlők területe. A paraszti szőlők területe borvidékünkön 1848 után fokozatosan csökkent. A filoxéra vész után, 48-hoz viszonyítva, 1/3-os visszaesés mutatható ki. A következő kimutatások, statisztikák, összeírások is ezt bizonyítják.