Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)

ban résztvett az eszer felkelés leverésében is. Ekkor már a 2. lett ezred katonája volt.82 Szabó János (1889) Péterváron lépett be a Vörös Gárdába. Visszaemlékezésében írta: „A forradalom idején Péterváron a Néva-csatornán egy hétig tengeri hajón voltunk elhelyezve a Téli palota közelében. Mindennap ismertették velünk a forradalmi helyzetet. Később közöttünk is megindult a hadseregbe való szervezés. Mi vonatra ültünk és Szibériába mentünk fegyveres szolgálatra. Én a szibériai Barnaulba, a tomszki kormányzóságba kerültem. Állandó szolgálatban, készültségben voltunk. 1918 júniusában (7-én) megkezdődött ellenforradalmi felkelést kezdetben szétvertük, később mégis győzedelmeskedett. A fehérek többször indítottak támadást, bár jól tartottuk magunkat, mégis sokan elpusztultak közülünk.”83 Barnaulban az ellenforradalmár csehszlovák és orosz egységek Szabó internacionalista bajtársai közül a fogságba esettekből, több mint száz magyart agyonlőttek. Itt halt hősi halált az 1873-ban született kaposfüredi lakos, volt 19. honvéd gyalogezredbeli Hegedűs Ferenc vöröskatona is.84 Barnaul fel- szabadulása után, 1920 nyarán a magyarokból álló őrzászlóaljat szerveztek. Korábban az ellenforradalmi megszállás idején az ottani hadifogolytáborban illegális kommunista pártsejt tevékenykedett, akik a későbbi fegyveres partizán egység gerincét alkották.85

Halász Jánost (1893) Jekatyerinburgban (Szverdlovszk) érte a szocialista forradalom. „Mikor a forradalom kitört, én megtudtam, hogy megalakult a Vörös Gárda - írta visszaemlékezésében -, és1 hogy nemcsak orosz, hanem bármely nemzetből való is beléphet. Én a legelső belépők között voltam és Ivan Ribolov - azaz Halász János - néven szerepeltem. Rögtön vittem a többi munkatársaimat is. Bementünk a hadifogoly lágerbe és a foglyok között elkezdtem agitálni, hogy már megszűnt az ő nyomoruk is, és a mai naptól szabadok. Kitört a munkásforradalom, mehet mindenki amerre lát, de aki akar az jöjjön velem, lépjen be vörösgárdistának. Mi már fel voltunk szerelve fegyverekkel, szóval mindennel, ami szükséges volt. Elmondtam nekik, hogy most az urak ellen fogunk harcolni, akik sokáig nyúztak bennünket, akik miatt ilyen nyomorú helyzetbe jutottunk és akikért oly sok vér folyt a harctéren. A beszédem után többen jöttek velem. Őket is felszerelték. Én csak egy napig voltam velük, mert a parancsnok megkért, hogy menjek vele agitálni más fogolytáborokba. Elmentünk Szamarába, Buzulukba és Szaratovba. .. . Ezeket a gárdistákat Szamara városába összpontosították később.”86 Halász részt vett Szamara felszabadításában is. Később 1918 végén itt alakult meg az első szamarai nemzetközi lövészezred, melynek egyik századparancsnoka Halász János lett.

Kovács József (1891) 1917 decemberében a tocki táborban magyar kommunisták agitációja nyomán lépett be a Vörös Gárdába. „Ekkor a kozákok erősen szervezkedtek a bolsevikok ellen. Ahogy jöttek haza a frontról a vörösgárdisták, már az állomáson várták és lefegyvereztók őket” - emlékezett vissza 1968-ban Kovács József. Később részt vett a kinyeli ellenforradalmi felkelés felszámolásában, majd a csehek ellen Szamaránál harcolt 1918-ban.87

Székely Sándor (1893) 1917 végén, december elején Krisztyanka Antipihá- ban, Szibériában lépett be a Vörös Gárdába. Később a 24. szimbirszki Vörös Vas-Hadosztályban harcolt - egy esztendeig - 1918 decemberéig, amikor hazaindult Magyarországra. Részt vett Szamara, Kazány, Sadrinszk és Buzuluk elfoglalásában. Parancsnokai között oroszok, németek és magyarok is voltak.88 Az el545