Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)

horvátok közül 44,1%, a szerbek közül 60,6% míg a szlovákok közül 87,6% beszélte a magyar nyelvet.1,2 Az elemisták nagyszülői, de a szülők között is sok volt, aki a magyar nyelvet kellően nem ismerte és gyermekeit ezért nem tudta segíteni a tanulásban. A Latinca családban csak az apa tudta a gyermekeit segíteni, és mivel igen elfoglalta őt a munkája, a gyerekek saját szorgalmukra voltak utalva. Latinca Sándor gimnáziumi kudarcának később ez lehetett az egyik oka is.

A magyar elemi után hősünket 1896 szeptemberében az aradi állami főreáliskolába íratták be szülei. Az első évet sikeresen, a második osztályt azonban hat tantárgy elégtelenje után (magyar, német, földrajz, mennyiségtan, mértan és természetrajz) Latincának ismételnie kellett.13 A következő évben 1898- 99-ben eredménytelenül megismételte a második osztályt, ekkor öt érdemjegye lett sikertelen.14 Latinca osztályában a vallási és nemzetiségi hovatartozás csak nagyjából tükrözte Arad össztételét. A 39 fős osztályból csak magyarul beszélt 22, németül és magyarul 12, románul és magyarul 4, míg magyarul és szerbül 1 tanuló. A vallási hovatartozást tekintve görögkeleti vallásé volt 3 tanuló, katolikus 16, izraelita szintén 16 tanuló. A szülők foglalkozását vizsgálva a legtöbb kiskereskedő (7 fő), magántisztviselő és más értelmiségi (5-5 fő), majd kisiparos és magánzó szülő következett (4—4 fő).

A sikertelen gimnáziumi három év után, a Latinca szülők gyermeküket átíratták a polgári fiúiskolába. Az 1899-1900-as iskolai évet így a második osztállyal kezdte és azt eredményesen fejezte be. A harmadik osztályban magyarból és természetrajzból elégséges osztályzatot kapott. A negyedik polgárit öt tárgyból elégségesen fejezte be és ezután, 1902 őszén Latincát szülei a Lippai állami felsőkereskedelmibe Íratták be. A polgári fiúiskolának egy-egy osztályába 50-55 tanuló járt. Osztálytársainak többsége izraelita kereskedő, vagy iparosok gyermeke volt. Sem vallási, sem nemzetiségi előítélet a nyiladozó fiatalember értelmében és életében nem hagyott sérülést. Osztálytársai között a román Pop Vazul és Pareán Vazul mellett szerbeket, Omaracz Szvetislav, Marnyizsán Aurél és Stankovics Sándor tanulókat találjuk.

Latinca életében 1902. év az első iskolai sikerek éve is volt. A testnevelésben mindig kiváló fiatalember az iskolai versenyen a 8 kg-os súlylökésben jobb és balkezes dobásával 13,23 méteres második helyezést ért el. A függeszkedésben szintén második lett.15 Véleményünk szerint a későbbi kortársak, főleg a somogyi és fővárosi munkatársak, az alacsony termetű vékonydongájú fiatalemberben a jó atlétát, a szívós tornászt már nem ismerhették, ezért a nőies, a finomalkatú tisztviselőre emlékeztek. Pedig ez a kép is hamis a Latincáról később kialakított eszményképben.

Arad hatása Latinca életében a későbbi internacionalizmust, a vallási és nemzetiségi kérdésben a magasfokú toleranciát, a kulturális és művészeti értékek becsülését, a modern technika iránti érdeklődését is jelentette. Vallási és nemzetiségi tolerancia dolgában bizonyára volt nézeteltérése az ekkor erősen öntudatosodó román és szerb osztálytársaival, mindez azonban nem haladta túl az iskolai osztály keretét.

Arad Latincának a várost, méghozzá a nagyvárost, az iparosodást, a modern kereskedelmet is jelentette. A nagyszülők, a rokonok és a barátok eltép- hetetlennek tűnő kapcsolatai 1902 nyarán életében ugyan véget értek, mivel négy éven át egy Temes megyei román, német és magyar anyanyelvű kisváros, Lippa fogadta be falai közé.

547