Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Kiss Géza: Egy Dráva menti régió társadalmának változásai a fedualizmusból a kapitalizmusba vezető úton (Ormánság 1767-1867)

90. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok 1831. 124. sz. és uo. 1822. 190.

9r. ANDORKA RUDOLF: Paraszti családszervezet a XVIII-XIX. században. Ethnog- raphia 1972. 2-3. szám 56.

92. ERDEI FERENC: A magyar paraszttársadalom. Bp. Franklin én 66-67., és üő Parasztok Bp., 1973. 177. Az ormánsági születéskorlátozás okait megfogalmazó nézeteket áttekintve közli ANDORKA RUDOLF: Az ormánsági születéskorlátozás története. Valóság 1975. 6. sz. 54.

93. Vö.: ANDORKA, Valóság 1975. 50. A házas nők korspecifikus arányszáma Vajszlón és Besencén.

94. Ormánysági szótár 1952. 590.

95. Fogalmi tisztázáshoz: Néprajzi Lexikon V, 604. Vőség. MORVAY JUDIT cikke, Ormánysági szótár 1952. 390.

96. GÖNCZI FERENC: Göcsey és kapcsolatos Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 136. „Az úgy nevezett beházasodás csak a múlt század hatvanas éveitől szokásos.” - Baksay 1917. 36. „Az egyetlen lány nem eladó. Az egyetlen lányra vöt szállítnaka.” - Csilléry Klára legszebb „Vő fogadási egyezség”-e is 1861-ből származik. Csilléry 1947. 278. A sámodi ref. egyház anyakönyvéből.

97. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki jegyzőkönyv 1819. Copia a ref. egyház anyakönyvéből.

98. Uo. „Bonyár János vőjét, Csőmé Ferencet mind holtáig házához fogadja úgy, hogy ha másik lányára, Sárára is más ifjú fog szállani, a két vői felesek lesznek mindenben ...”

99. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok 1802. 96. szám.

100. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok 1810. „Kórósi lakos Szekeres András, vagy másképpen Tóth Sándor veje. . . ”, és uo. 1811. 31. szám: „Pantsó Dávid el hagyván házukat (a négy testvér alkotta nagy családot), ide s tova szolgált 16 esztendeig, azután Szerdahelyen vőnek szállott.”

101. HOFFMANN 1954. 522.

102. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok 1810. 24. szám.

103. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok 1842. 64. szám.

104. TARKANYI SZŰCS ERNŐ 1981. 95. számú jegyzet és Ormánysági szótár 1952. 599.

105. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok. A jegyzőkönyv dátuma 1843. szept. 16. és uo. 1831. 109. szám.

106. HOFFMANN 1954. 522.

107. ELEK PÉTER-GUNDA BÉLA: Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete. Bp., 1936. 47.

108. PKML. Úriszéki iratok. 1799. szám.

109. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok. 1802. 97. szám.

uo. CSILLÉRY 1947. 277-278. Házassági szerződés a sámodi ref. egyház anyakönyvéből.

in. BmL. Siklósi uradalom. Úriszéki iratok 1818. 8;. szám.

ii2. KISS GÉZA: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből. Baranyai Helytörténetírás (BHi) 1980. Pécs, 1981. 232.

ii 3. KISS GÉZA 1981. uo.

114. BmL. Limbus. Acta Ignatii Mitterpacher 1819-1831. 418. szám.

ii 5. VÖRÖS KÄROLY: A modern értelmiség kezdetei Magyarországon. Valóság 1975.

10. 2.

116. PKGL. F. 207. szám. Fizetések Tabellája az 1842. évre. — A sellyei uradalom alkalmazottjainak fizetéséhez KARDHORDÓ KÄLMÄN: Adatok a „Boly és Sellye Földes Uradalom” reformkori történetéhez. BHi. 1972. 251. — BmL. Siklósi uradalom a prefektus iktatott iratai 1829/1841. 1840. 91. szám.

117. PKGL. 207. 176., 178., 181. szám. Szabók és bocskorosok számlái.

118. PKML. F. CDXCV. Convertio Boariis. 22. szám.

119. A számadó gulyások jövedelméhez lásd KARDHORDÓ KÄLMÄN: A bólyi és sely- lyei uradalom állattartása a reformkorban. BHi. 1971. 48. szám.

120. MUNKÁCSY 1842. Regélő. 63. 569.

121. KODOLÁNYI JÁNOS (ifj): Ormánság. Bp., i960. A Néprajzi Társaság sorozata. 33. és 39.

122. BmL. Megyefőnöki iratok 1851. 1527. szám.

123. BUDAY DEZSŐ: Az egyke Baranya vármegyében. Pécs, 1909. 13. „A cselédjük, ipa