Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
Ha ezt a fenti gondolatmenetet elfogadjuk, akkor a segesdi udvarházra, curtis-ra vonatkozó első adat - Kálmán herceg ott-tartózkodásához - vagyis 1241-hez vezethető vissza. Jóllehet csupán 1284-ből ismerjük Erzsébet özvegy királyné oklevelét,55 amelyben .. . quasdam terras nostras ad curtem nostram de Segusdyno olim pertinentes, Dench et Ztupan vocatas ac ad eas spectantes, vacuas et habitatoribus destituas, ab eadem curte nostra Segusdiensi. . . Vagyis a segesdi curtis-hoz, udvarházhoz tartozó Dénes és Ztupan (Osztopán) nevű birtokokat adományozza el. Tehát végső soron 1284-ben szerepel - a forrásokban - a segesdi királynéi udvarház, amelynek viszonylag távoli birtokai is lehettek, többek között Dénes (ma Fazekasdencs) és a Somogyvártól D-re 10-15 km-re lévő Osztopán. Fazekasdenccsel majdnem egyvonalban, Zalavártól D-re lévő Nagykomár ugyancsak egyben királyi lakhely is. IV. Béla tesz említést itt épült kúriájáról. Míg a szomszédos Kiskomárom ,,Alba Curia” nevéről egy ugyancsak ott álló királyi udvarházat tételezhetünk fel.ü6 Ezek a királyi kúriával, udvarhellyel rendelkező helyek mind - beleértve Segesdet is - erdővidékeken, de fontos utak, a gyorsan járható, seregek felvonulását biztosító hadiutak mellett fekszenek, legalábbis itt Somogybán. Ezért érdemelhet figyelmet a Dráva jobb partján futó ún. tranzitút melletti Udvarhely (Somogy) elnevezése is. Györffy szerint57 a korai királyi udvarházak egymástól egynapi, vagy 20-30 km-es távolságra helyezkedtek el. Az udvar pihengetve, vadászgatva egy nap alatt elérte a következő udvarházat, ahol ellátását az oda összegyűjtött élelem biztosította. Belső-Somogyban egy ilyen fontos, központi állomáshely lehetett (nyilván már a XI. századtól!), de megfoghatóan a XIII. század második felében Segesd királynéi curtis, vagyis udvarhely. Ide kapcsolódtak a köznép udvari szolgáló népei, az udvarnokok, amelyeknek legnagyobb része, mint önállóan termelő paraszt, termése felével adózott az udvarnak. Míg más része különféle speciális szolgáltatásra rendelten szolgált.58 Az udvarnokok településének, vagy magának az udvarhelynek a neve őrződött meg Segesd esetében, mint - egy ma már pontosan meg nem határozható - Udvamok nevű falu, melyet még a XV. században is említenek, Segesd melett.59 ,Heckenast Gusztáv világosan kimutatta, hogy az államszervezéskor a kézműves szolgáltató falvakat a királyi, illetőleg a királynéi udvarházak és a várak ellátására rendelték.60 Szerintünk Segesd környékén nyilván - többek között - a segesdi királyi, királynéi udvarházhoz tartoztak a fémműves (Kovács, Ötvös, Csiszár), az élelmet adó (Márcadó, Halászi, Molnári), a különböző Szőlős, általában a boradó települések, a szántással is foglalkozó udvarnok (Udvar- nok, Udvarhely), valamint a különböző kézművesek (Fonók, Ácsok, Teszérek) falvai. Ezekről a falvakról részletesebben kívánunk szólni a curtis, az udvarhelyszervezet továbbfejlődésével kapcsolatban is, valamint a segesdi királyi-királynéi uradalom kialakulásával, településeinek rendszerével kapcsolatban is. Elöljáróban csupán annyit, hogy természetesen nemcsak a királyok, királynék, az udvar útvonalába estek ezek az udvarházak. Létrejöttüknél a távolsági kereskedelem „igénye” is szerepelt. Maguk a kereskedők is számításba vehették a fontos utak melletti azon helyeket, ahol a király, a királyné és az udvar luxusigényét elláthatták. Így jelentek meg - ezeket ásatásaink bizonyítják - Segesden is a külföldi, olasz, osztrák kereskedők üveg, kerámiatárgyai.®1 Ha az udvarházak, mint 14
