Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Tilkovszky Lóránt: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a hazai német nemzetiség az 1930-as években
adást. A dunántúli német községekben Gratz emberei ezalatt kétfrontos propagandát űztek: a német lakosságot a Volksdeutsche Kameradschafttól és az MSZDP Országos Német Bizottsága agitátoraitól, mint egyaránt veszedelmes szélsőségektől óvták.49 A csendőrség, amely szüntelen éberséggel keresett a szociáldemokrata tevékenység hátterében kommunista agitációt, különösen felfigyelt az ilyen jelenségre, ha nemzetiségek lakta vidéken mutatkozott. A Csanád-Arad-Torontál megyei Elek községben éppen lezárult az 1936 őszén kezdődött nyomozás Zielbauer György és 21 társa ügyében: az eleki csendőrörs 1937. március 21-én feljelentést tett ellenük a szegedi ügyészséghez, mely szerint megállapítást nyert, hogy Zielbauer 1935 és 1936 őszén a jánoshalmi majorba kukoricatörésre vele együtt elszegődött eleki napszámos társainak az oroszországi munkások kedvezőbb helyzetéről beszélt, s megtanította őket az Internacionálé éneklésére.50 Ennek a régebbi ügynek semmi köze nem volt a friss eseményhez, az Elek községben is felállított ún. országzászló letépéséhez 1937. március 15-e éjjelén, amely miatt a csendőrség tömeges kihallgatásokba kezdett, s ennek során mintegy 120 falubeli német legényt összevert. Az „eleki incidens” a német diplomácia tiltakozását váltotta ki, amellyel szemben a magyar kormány azzal védekezett, hogy nem a volksdeutsch mozgalom, hanem egy kommunista mozgolódás ellen történt a kifogásolt csendőri brutalitás a német lakosságú községben. Széli József belügyminiszter elődje, Kozma Miklós receptje szerint ugyanis, a volksdeutsch mozgalom elleni fellépések miatti németországi tiltakozások leginkább úgy szerelhetők te, ha kommunistaellenes akcióknak tüntetik fel. A recept ezúttal is bevált, az „eleki incidens” miatt támadt diplomáciai bonyodalom elsimult.51 Amikor az MSZDP központi titkára, Szeder Ferenc, múlt évi eljárásához hasonlóan, 1937 áprilisában is körlevélben kért tájékoztatást a pártszervezetektől és a bizalmiktól a nemzetiszocialista mozgalmakra vonatkozóan, az Elek községből érkezett válasz határozottan leszögezte: „Ami a pángermán törekvéseket illeti, a munkásságnak ehhez semmi köze, és ebben az irányban befolyásolni nem is lehet.” A németlakta vidékekről általában olyan válaszok érkeztek, hogy a nyilaskereszt jegyében toborzó különféle magyar nemzetiszocialista pártokhoz nagy számban csatlakoznak németek, minthogy saját német nemzetiszocialista pártjuk nincs.52 A volksdeuüschok ifjú vezetői közül Rothen Szálasi híve lett, míg Bach féltette a mozgalmat a nyilasok magyar nacionalizmusától. A szociáldemokrata párt mind a német, mind a magyar nemzetiszocializmus ellen harcolt; „A nemzetiszocializmus hazugságai” című, német nyelven is kiadott agi- tációs füzetének terjesztését azonban a hatóságok gátolták.53 Az MSZDP Országos Német Bizottsága hagyományosan a pártkongrcsz- szusokhoz kapcsolódva rendezte meg mindig a német nyelvű szociáldemokraták Országos Értekezletét. A párt 1937 áprilisában tartott XXXI. kongresszusáról szóló beszámoló mellett már hiába keressük azonban a Népszavában a tudósítást a „németajkú” szociáldemokrata munkásmozgalomnak ekkori újabb „seregszemléjéről”. Az már a további pártkongresszusoknak sem lesz velejárója, hanem rendkívüli jelleggel hívják olykor-olykor össze. Darányi Kálmán miniszterelnök 1937 májusi parlamenti állásfoglalása a nemzetiségi kérdésben Németországra kívánt kedvező benyomást tenni; a német lakosság közt folytatott szociáldemokrata munka akadályozásában nem történt változás. Júniusban Soroksáron, ahol két autóbusznyi osztrák látogatását a főjegyző297
