Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban (Második közlemény)

1915-ben 74174 cséplőgépet jelentettek be. Ezek közül 19920 (26,9%) gőzerővel, 8 835 (11,9%) motoros erővel, 45 419 (61,2%) pedig állati erővel hajtott cséplőgép volt. Ugyanez Somogyban: 544 (23,9%), 678 (29,8%), 1053 (46,3%) db volt. Húsz év alatt tehát csökkent a járgányos gépek aránya. Ennek mértéke Somogyban lényegesen nagyobb volt, mint az országos átlag. (Az előbbi 84,7%ról 46,3%-ra, az utóbbi 84%-ról 61,2%-ra.) A járgányos gépeket motoros hajtásúak váltották fel. A bejelentett cséplőgépek közül a cséplési idényben csak 60287 (81,3%), ezen belül 18892 (31,3%) gőz, 7459 (12,4%) motoros és 33936 (56,3%) járgányos cséplőgép működött. Somogy megyében a meglévő gőzcséplők 98,5%-át, a motoros cséplők 90%-át, a járgányos cséplők 66,6%-át üzemeltették a cséplési idényben. A termény döntő részét 1915-ben is gőzerővel csépelték (72,4%), Somogyban (65,3%). Motoros géppel országosan 13,2% (Somogyban 28,9%), járgányos géppel 3,6%-át (Somogyban 4,4%-át) csépelték a gabonának. Somogy megye gépesítettségére jellemző adat, hogy kézzel az összes termény 1,4%-át, az országban pedig még mindig 10,8%-át csépelték. Az átlag mögött természetesen nagy szóródás van. Pl. gőzerővel csépelték a termény 95,4%-át Bács-Bodrog vármegyében, 92,2%-át Békés vármegyében, 91,5%-át Baranyában. Somogy megyénél nagyobb arányban csépelték motorral a gabonát pl. Borsodban (47,3%), Hevesben (42,0%), valószínű azért is, mivel a domborzati viszonyok a gőzcséplő üzemeltetésének (pl. vontatásának) kevésbé kedveztek. Az országos átlagnál m^yobb mértékben csépeltek kézzel és nyomtatással a Duna bal partján (Atv::, Liptó, Trencsén stb. vármegyékben) 24,2%, a Tisza jobb partján (Sáros, Szepes vármegyékben) 22,1% s a Királyhágón túl 27,0%. (A zsúpfedeles házakhoz csak a kézzel csépelt szalmát lehetett felhasználni.) Ha az egyes gépnemek munkaidő szempontjából való kihasználását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy országosan legtöbb gőzcséplőt 6 hétig üzemeltettek, motoros cséplőt 5 hétig és a járgányos gépek zömét csupán 1 hétig használták. Somogy megyében hasonló volt a helyzet. (Vö.: 11. sz. táblázattal.) 7. A kutatásból levonható következtetések A statisztikai elemzéssel megpróbáltuk plasztikusabbá tenni azt az utat, amelyet a cséplési technika fejlődése során elért. A kutatás során feltárt jelentős mennyiségű tényanyag birtokában megpróbáljuk kiragadni azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek a cséplés változását jellemezték. (Az elemzés során azokat a forrásokat használjuk, amelyeket irodalomjegyzékünkben is szerepeltettünk, ezért itt ismételten nem hivatkozunk rá.) A cséplés technikai-műszaki fejlődésének alapját a feudalizmust felváltó tőkés termelési viszonyokban kell keresnünk. A mezőgazdasági termékek - s itt elsősorban a gabona iránti kereslet a vizsgált időszakban mindvégig elsősorban a teljesítmény növelését motiválták. így jutottunk el a napi 0,1 t kézi cséplési teljesítménytől a 25 t/nap gépi cséplési teljesítményig. (Az egy főre jutó napi cséplési teljesítményt különböző cséplési módoknál a következő diagrammban szemléltetjük.) \