Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban (Második közlemény)

A legjobban ellátott megyék között találjuk Somogyot is, ahol 12 földbirtokosnak 16 gőzeséplője volt.

155 A mernyei uradalomban aránylag későn, 1869 januárjában kerül az első gőzeséplő.

156 1871-ben már hat kerületben csépelnek géppel, részben sajáttal, részben vállalkozóval.

1

'

7 Az 1893. évi felméréskor az uradalom 8 kerületében 11 gőzgépet számolnak össze, ebből 6-8-10 LE-s (4,4-5,9-7,3 kW) gőzcséplőgép 8 db volt.

158 Az 1890-es évek elejétől az uradalom gabonájának döntő részét gőzerővel csépelték.

1

'

9 A gőzeséplő megjelenésétől még több évtizedig a nagybirtok gépe volt. (Vö. Statisztikai összefoglalással.) Előnyeit a kisebb birtokkal rendelkező gazdák is felismerték. Ezért is javasolta Széchenyi Ödön az OMGE-nak egy gőzeséplő részvénytársaság megalakítását. Ez azonban nem jött létre.

160 Kialakult azonban a bércséplés rendszere. A gőzcséplő-tulajdonosok 1214%-ért csépeltek (ekkor ő biztosította a cséplőmunkásokat is) a gépész része 0,5% volt, a hozamtól függően.

161 A bércséplés Somogy megyében is meghonosodott.

162 Kellő haszon reményében iparosok (lakatos, kovács) is vállalkoztak bércséplésre, akik nemcsak a paraszti birtokon, hanem a nagybirtokon is csépeltek. (Pl. Ivanich Antal gépész.) A XX. század elején (1915) gőzerővel csépelték a gabona 72,4%-át (vö. Statisztikai összefoglalással), ez a cséplési mód szinte valamennyi gazdaságban uralkodóvá vált.

163 A gőzgéppel hajtott cséplőgépek felépítésének elemzésénél - összehasonlítva a járgányos meghajtásúakkal - a legfontosabb változásokat a következőkben foglaljuk össze. A nagyobb teljesítmény miatt a cséplőgép valamennyi működő része nagyobb méretű lett. Ezek közül is kiemeljük a dob és kosár, s a rosták felületének növekedését. A tisztítóművek számának növelésével, szerkezeti változtatásával a gépből osztályozott, piacképes mag került ki. A rendelkezésre álló teljesítmény lehetővé tette a kiegészítő berendezések használatát, így elviselhetőbbé tette a munkakörülményeket. (Pl. önetető, polyvaelfújó, szecskázó, bálázó, szalmafclhordó stb.) A cséplőgép teljesítményét - a tisztítás minőségét s a szemveszteséget is - az ún. etetés nagymértékben befolyásolta. A folyamatos terhelést azonban még a legügyesebb etető sem tudta biztosítani. A dobbal való közvetlen kapcsolat a nagy balesetveszély miatt sok tragédiának volt oka. A balesetveszély csökkentését, a folyamatos terhelést önetetők alkalmazásával oldották meg. A különböző szerkezeti felépítésűek közül itt háromfélét mutatunk be. A 36. sz. kép

16

'

1 rázóládás; a 37. sz. kép végtelenített szalagos;

165 a 38. sz. kép egy forgóvillás ön etetőt ábrázol.

166 A gőzcséplőknél - az európai gyártmányú gépeknél - a dobsínes megoldás volt a legjellemzőbb, 3-5 névleges LE-ig (2,2-3,7 kW-ig) 6 verőléccel, 6-12 LEnél (4,4-8,8 kW-ig) 8 verőléccel készültek. A verőlécek felülete géptípusonként változó volt, leggyakrabban a lapos és gömbölyített, ritkábban a félgömbölyű és gömbölyű verőlécet alkalmazták. (Jobbos és balos kivitelben, egymást követően szerelve.) A kétrészes kosárt a dobhoz különböző távolságba lehetett állítani. E távolság nagyságát a termény neme és minősége szabta meg. Nyolc verőléces dob beépítését mutatja a 39. sz. kép.

16/ A tulajdonképpeni cséplési művelet a dob és kosár működésével befejezettnek tekinthető. Ez lényegét tekintve Meikle óta nem változott. (Elve még a leg-