Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban
Legfontosabb feladatnak a teljesítmény emelését tekintették. Ennek érdekében növelték a forgótér átmérőjét, a cséplőmotolla fordulatszámát, ehhez méretezték az etetőhenger átmérőjét és fordulatszámát, valamint a húzóerőt (a lovak számát). Az i. gép a tragössi cséplőgép - amely mintául szolgált az első magyaratádi cséplőgépnek - adatait a 2. sorban láthatjuk. Mint már jeleztük, az első változatot többször is módosították, ennek jelelmzőit a 3. 4. sorban közöljük. A mellékelt rajzok s ezek leírása e két változatot elemzik. Az 5-11. sorszámú gépek a különböző módosításokat jelzik. Annak eldöntése, hogy a magyaratádi cséplőgép mennyiben volt gazdaságos, célszerű a szemnyerés más módozataival összehasonlítani. A 2. táblázat 4. sorában leírt cséplőgép (amelyet elemeztünk) 12 perc alatt csépelt 20 kéve búzát, amely jó években 1 bécsi mérő szemet adott. Ennek súlya kb. 50 kg. Folyamatos üzem mellett óránként 250 kg búzát tudtak kicsépelni. Ehhez 3 ló kellett s 6 ember. Mivel Somogy megye - mint már említettük - jellegzetesen nyomtató terület volt, ezért vizsgáljuk meg, hogy hasonló számú állati és emberi erő felhasználásával mennyi volt a nyomtatás teljesítménye? Négy-hat ló, 3 villás, egy lóhajtó napi teljesítménye 1 ' 2 ősziből : 12-24 P- mérő (615-1230 kg), tavasziból: 3050 p. mérő (1537,5-2562,5 kg). Ha a maximális értékek számtani átlagát vesszük, úgy naponta körkörös technikával kb. 1900 kg terményt csépel el, amelyet azonban még rostálni is kell. (Rostálással együtt naponta 1500-1600 kg terményt számolhatunk.) A magyaratádi cséplőgép napi teljesítménye - feltételezve, hogy a lovakat 2 óránként váltják (ezért számoltunk nyomtatásnál is 6 lóval), valamint 12-14 órát dolgoznak (75-8d%-os időkihasználással) - kb. 2500 kg. 93 Hasonló feltételek esetén tehát 6o-65'%-os teljesítménynövekedést értek el a magyaratádi cséplőgép beállításával. A későbbi változatok (1. 2. sz. táblázat 8II. sor) már 7 perc alatt csépeltek ki kb. 50 kg búzát, s így naponta kb. 4250 kg terményt csépelhettek el. A cséplőgép megbízhatóságáról, javításáról, üzemeltetési költségeiről a szerző nem ír. Ismerve a gép felépítését arra következtethetünk, hogy a fából készült szerkezet nem lehetett hosszú életű. 94 A további részletesebb elemzés nélkül is megállapíthatjuk, hogy a Magyaratádon épült cséplőgép drága volt. (Vö. : 3. sz. és 4. sz. táblázat.) Hummelauernek jelentős érdeme volt abban, hogy megépíttette és részletesen leírta a gép elkészítésének problémáit, a gép felépítését és működését. A magyaratádi cséplőgéphez hasonlót épített Pápán Tandl Mihály műszerész is 1840-ben. A kétemeletes stabil cséplőtelep naponta 100 kereszt gabonát csépelt. (A kévék számától, a termény szemétől függően 4000-4500 kg szem.) 96 i
