Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban
hullva az „o" garaton keresztül a ,,p" szelelőbc jut. A második töreklőhöz jutott szalmát a fogak a gépből kilökik. A szalmában még meglévő szemet a töreklő keféi az „m" rostára juttatják. Az idegen anyagoktól megtisztított szem a „v" nyíláson a magtárba jut. 77 Meikle gépét - amely a cséplés történetében forradalmi változást hozott - az angolok fejlesztették tovább. A leglényegesebb módosítás a dob és kosár szerkezeti felépítésében történt. A kalász ütése helyett annak dörzsölésére esett a hangsúly. A dobon 6-8 verőlécet helyeztek el, a kosár - amely 1/4-3/4 részig egyre csökkenő távolsággal vette körül a dobot és állítható - felülete áttört, rostélyszerkezetű lett. A nehéz töreklők helyett szalmarázó ládákat alkalmaztak; eltűnt az etetőhenger is, a terményt kézzel közvetlenül a dobba helyezték (etették). Angliában az első - az előbbihez hasonló cséplőgépet 1801-ben Bedford herceg birtokán használtak. 78 Magyarországra 1843-ban jutott el az első angol típusú cséplőgép. Eszterházy herceg tamási gazdaságába. Ebben az időben még csak 4 volt belőle az országban, 1853-ban számuk 400-ra emelkedett. 79 Somogy megyében az első cséplőgépek építésére a XIX. század elején került sor. Asbóth János a Georgikon tanára 1802. évi gazdaságbeli utazása során találkozik beépített járgányos cséplőgépekkel Adandón, Lepsényben, Enyingen. 80 Nagyváthy 1821-ben írja: „A tséplésre már sokféle machinák forognak a Gazdák kerében imitt amott . . . Gróf Nitzky Cséplőmachináját Berzentzén lovak forgatták . . . " 81 1832-ben a Hunyady uradalomhoz tartozó Simongáton is dolgozott ,,cséplőmachina". 82 A cséplőgépek XIX. század eleji Somogy megyei előfordulását Hummelauor is megerősíti. Báró Ferdinánd Fechtig birtokán Lengyeltótiban svéd (valójában skót!) rendszerű cséplőgépeket építettek. („Zwar besitzt einer meiner Nachbarn Herr Baron Ferdinand Fechtig in Lengyel-Tód eine schwedische Dreschmaschine von gegoffenem Eisen, welche sehr gut arbeitet.") 83 Hasonló felépítésű gépekkel találkozunk Alcsuton, 84 Munkácson, Mezőhegyesen, 85 Ercsiben, 86 Pápán. 8 ' Az első cséplőgépek leírását a többéves kutatás után is csak egy műben fedeztük fel. Hummelauer: Die Dreschmaschine zu Magyar-Atád in Somogy (Pest, 1839) című munkájában korhű képet ad egy beépített járgányos cséplőgép tervezésének, felépítésének gondjairól, problémáiról. 88 Hummelauer Lengyeltótiban látta meg a cséplőgépet s elhatározta, hogy ő is építtet egyet egy ismert bécsi mechanikussal, amely azonban nagyobb teljesítményű lesz, mint a lengyeltóti cséplőgép. (Ez utóbbi rajzát a Baranyai Helytörténetírásban találtuk meg.) (1974-75. 260. 1.) Mivel a bécsi mechanikussal való szerződés nem jött létre, Stájerországba utazott, ahol a cséplőgép építésének hagyománya volt. Karlsdorfban „egy nagyon szép skót cséplőgépet" látott, amelynek kettős cséplőszekrénye és motollája volt, csépelt és tisztított, a szalmát megkímélte (unverletzt zurück gibt) s így az zsúpként is felhasználható maradt. A cséplőgépet - a Mura mellé épített malomban - egy felülcsapott vízikerék hajtotta. Látott 4 ökör forgatta skót gépet is, amely naponta 50 bécsi mérőt csépelt. 89 (Kb. 2500 kg szem búzából.) A cséplőgépet Thaddäus Berger építette 800 osztrák cs. forintért. Felső'-Stáj er országban Tragössben (Leobentől 20 km-re) több kisebb teljesítményű saját építésű gépet ismert meg, amelyek jó termés esetén 30 bécsi mérő gabonát csépeltek ki naponta (kb. 1500 kg). Tragössben a legtöbb cséplőgépet víz hajtotta, csupán kettőt látott szélhajtással.
