Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

sége az időjárás, a rágcsálók stb. miatt vesztett értekéből.' 0 A XIX. század fo­lyamán az egyre növekvő termésmennyiség, a fokozódó piaci követelmények, a dráguló - néha hiányzó - kézierő szinte kényszerítette az ősi cséplési mód vál­toztatását. A szelelő megjelenése után a dob-kosár alkalmazása megnyitotta az utat a gépi cséplés irányába. Ezeket a gépeket Magyarországon az 1850-es évek ele­jéig az elenyésző számú víz- és szélhajtásúakon kívül kizárólag állatokkal mű­ködtették. 4. A járgányos cséplőgépek A járgányos cséplőgép két főegységből áll. A járgányból, amely az állat (ló, ritkábban ökör) mozgását (forgó vagy ún. tipró) alakítja át magasabb fordu­latú körmozgássá, és a cséplőgépből, amely egy menetben csépel, tisztít - a fej­lődés magasabb fokán - osztályoz és zsákol. A járgányos cséplőgép XVIII. szá­zad végi megjelenésétő'l a XIX. század végéig jelentős változáson ment át. Az első gépek beépített, stabil kivitelűek voltak. Valamennyi cséplőgép fejlesztésének alapját a Meikle-féle gép képezte, amelynek felépítését és műkö­dését a 8. és 9. számú képek alapján elemezzük. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom