Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban
járgányos cséplés: 1-4 ló alkalmazásával a meghajtástól függően:alsó felső (kezdeti megoldás) a járgánytól függően: hengerkerekes (fából, vasöntvényből) csigakerekes tiprómozdony az alkalmazott cséplőgép: egyszerű (csak csépel) összetett (csépel, tisztít, zsákol) - gépi: gőzgéppel belsőégésű motorral villamos motorral alkalmazott cséplőgép: egyszeres, illetve többszörös tisztítással, osztályozóval, zsákolóval, egyéb kiegészítő berendezésekkel (pl. polyvaelfújó, bálázó, szalmafelhordó, szalmaszecskázó, önetető stb.) Szinte valamennyi típusú gép készült mobil és stabil kivitelben is. 3. A cséplés technikai fejlődésének kezdetei A cséplés legősibb módja a cséppel való szemnyerés. (A név is innen ered.) Eszköze a mintegy 1,5 m-es cséplőnyél, amelyhez a minden irányban jól elmozduló kb. 70 cm hosszú hadarót erősítették. A hadaró végére az intenzívebb ütés érdekében vas- vagy ólomnehezéket kötöttek. A cséplés szérűn, szabadban vagy fedett szín alatt döngölt agyagon - amelyet néha hosszadalmas előkészítéssel tettek alkalmassá a cséplésre - vagy vastag tölgyfapadlón történt. 23 A fedett cséplőpajtákat sok helyen úgy építették, hogy abban nyomtatni is lehetett. Fából vagy téglából készültek, zsúp vagy cserép tetővel. Mérete: hossza 10-25 öl (19-47,5 m )> szélessége 3-6 öl (5,7-11,4 m), magassága 2 öl (3,8 m). 2 '' Az épület fekvésénél az uralkodó szélirány figyelembe vétele a rostálás miatt igen fontos volt. 25 A kézi cséplést az ország valamennyi területén megtaláljuk; jellemző előfordulási területe a felvidék. Nagy termés esetén a nyomtatással együtt is alkalmazzák. 2 ''' Zsúpnak való szalmát (rozsot) még a gépi cséplés idején is kézzel csépelték. A cséppel való szemnyerés igen fáradtságos, nehéz munka volt. A kis teljesítmény mellett 2 ' jelentős volt a szemveszteség. 28 A szemveszteségen kívül főleg a bércsép leknél gondoskodni kellett a felügyeletről is, mert a lopás gyakran előfordult. 29 Hasonló eset a nyomtatásnál is megtörtént. 30 Már a kézi csépíésnél is megfigyelhetjük a kalákában való cséplést, nagyobb gazdaságokban vándor cséplőbandák vállalták a munkát. 3 ' A kézi cséplés költsége változó volt. 32 Az bizonyítható, hogy - főleg az alacsony termelékenység miatt - drágább volt az összes többi cséplési módnál. 33 A búza iránti növekvő kereslet változtatást sürgetett a cséplés ősi módján. Az első próbálkozások a cséphadaró munkáját utánozták. 1636-ban Van Berg szabadalmaztatott egy cséplőgépet. 34 A kézi erővel hajtott tengely forgattyúcsapjaira hadarót szereltek. 1761-ben Fester Ditrich Christian 12 hadaróból álló gépet szerkesztett. A kézi hajtású szerkezetet kerekeken lehetett a szérűn szállítani. 35
