Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

melyeket pedig a korigények bűn terhe alatt sürgetnek!" (név nélkül: Gazdasági Lapok, 1857. 63 1.) Míg a nagybirtokot az egyre dráguló munkaerő gyakran kényszerítette a technikai fejlesztésre, addig a parasztgazdaságok elsősorban a rendelkezésre álló, máshol amúgy sem foglalkoztatható családi munkaerő felhasználását fokozták.

Kl A tőkés árutermelés megindította a versenyt a földért, a gazdasági önállóságért, ennek hatására a 19. század végén a parasztság felbomlása jelentős mértékben előrehaladt. A jelzálogrendszer, az adózás, az egyre csökkenő mezőgazdasági terményárak következtében nőtt a földnélküli agrárproletárok száma.

15 A mezőgazdaság kapitalizálódásának általános törvényszerűségei hazánkban is érvényesültek."' A mezőgazdasági termelés volumene - a lassú fejlődés ellenére is - jelentősebb volt az iparnál. 1913-ban a nemzeti jövedelem 70%-át adta.

1

' 2. A cséplés technikai fejlődését meghatározó tényezők A mezőgazdasági termelés fejlődését befolyásoló tényezők - mint ahogy azt a bevezetőben elemeztük - természetesen az egyes termények termesztésére is hatással voltak. A gabonatermesztés elsődlegessége, a megtermett gabona gyors és piacképes értékesítése döntő mértékben befolyásolta a szemnyerés módját, a cséplés technikai korszerűsítését.

18 A robot megszüntetése, a munkáskéz hiánya is elsősorban a szántóföldi termelés legmunkaigényesebb műveletéhez az aratáshoz és a csépléshez szükséges gépi erő biztosítását követelte.

111 A cséplés évszázados hagyománya a kézzel (cséppel), nyomtatással való szemnyerés, az alacsony termelékenység miatt

20 több hónapra is elhúzódott a cséplés.

21 Jó termés esetén előfordult, hogy egyszerre 2 év termését is csépelték. A cséplés technikai fejlődését a beszerzés lehetősége, az üzemeltetéshez szükséges szakember megléte - vagy hiánya - is meghatározta. A mezőgazdaság gépesítéséhez szükséges hazai ipar lassú fejlődése miatt a fejlett nyugat-európai országoknak jelentős piaca volt az egyoldalú mezőgazdasági termelést folytató Magyarország. Számottevő hazai gépgyártás az 1870-cs évektől indult meg. (L. Magyar Kir. Államvasutak Gépgyára (a későbbi MÁV AG), az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG), Kühne, Rock stb.) A hazai gépgyárak szakemberek képzésével is segítették a cséplő- és erőgépek szakszerű üzemeltetését. A múlt század végétől megjelenő szakkönyvek, a gyárak által kiadott kezelési utasítások, a Köztelek, a Mezőgazdasági Szemle, a Gazdasági Lapok mind-mind hasznos segítői voltak a technika fejlődésének. Az ellentmondásosan fejlődő hazai mezőgazdaságra jellemző, hogy a XX. század elejéig szinte valamennyi cséplési módot megtalálhatjuk.

22 I. Alkalmazott erőforrás: - emberi, - állati, - gépi, - egyéb (szél, víz). - emberi: cséppel (1-1 cséppel, vagy több cséppel) géppel (általában szeges dobbal - kosárral - tisztítás nélkül) - állati: nyomtatás (lóval vagy ökörrel, különféle ágyások kialakításával, változó hajtótechnikával. A nyomtatás hatékonyságát különböző eszközök vontatásával fokozták)