Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)

szerémségi apátság - a vámharmad mellett - vineas cum terris birtokolt Karád határában, a Nagycsepely mellett lévő Makrai hegyben. Mit jelent ez? Mindenesetre azt, hogy legkésőbb a szávaszentdemeteri kolostor újjáalapításakor

28 (a XI. század 6o-as és 70-es évei) Salamon és Géza - a keleti valláshoz tartozó kijevi, illetőleg bizánci érdekeltsége révén - adományozta a somogyi vámharmadot, a makrai szőlőbirtokkal együtt a görög apátságnak. Lehet-e újjáadományozásról szó? Az előzmények alapján feltehetően. Györffy szerint a szávaszentdemeteri monostor gazdaságában a pannonhalmi bencés kolostorhoz hasonlítható és az egyházi hierarchiában is pannonhalmihoz hasonló kiváltságban részesül. Nagyon fontos feltételezése az is, hogy „az alája tartozó egyházak elsősorban a dézsmát nem fizető dél-magyarországi szláv falvak egyházai lehettek. Azaz a monostor elsősorban ott épített egyházat, ahol a birtokain délszláv lakosságot talált."^ Szerintünk azonban ezt a nézetet úgy lehet pontosabbá tenni, hogy alapítás csak ott történhetett, ahol a bizánci vallás előzményeivel vagy híveivel, illetőleg azok érdekeivel találkozott. S az alapítás elsősorban ezekre az előzményekre támaszkodott. A korai bizánci egyházi hatás nyilvánvalóan a legerősebben Magyarország déli területein, a bizánci vallási részeken: Bolgárország, s maga Bizánc szomszédságában jelentkezett. Itt lehet megfigyelni - a X. század első felében a Gyulával Magyarországra kerülő - bizánci térítő' püspök Hierotheos, valamint a Nagy Moráviában térítő Metód szerepét. Külön értékelendő, hogy a Püspöki Nagy Péter által felfedezett Nagy Moravia, azaz a Drina és a Morava közti vidék, vagyis a Szerémség és Valkó megye, valamint Bács megye (Szeged, Kalocsa vonaláig terjedő része) valóban a szávaszentdemeteri monostor fontosabb birtokainak területére esik. A történeti forrásanyag szerint ugyanis a Nagy Moráviában volt legeredményesebb a Metódféle térítés.

30 A Gyula által pártfogolt Hierotheos (X. század közepi) missziós területe pedig a Bánát északi részén Csanád, - Csongrád -, Békés, Arad megyék területén volt.

31 A Somogy megyei területek és Szentendre (Rozsd) természetesen kiesnek ebből a körből. Anélkül, hogy a Nagy Moravia kérdésben, illetőleg annak bizánci kapcsolataiban elmélyülnénk, szerintünk a Somogy esetében jelentkező bizánci térítés, vagy birtoklás a történeti „szórvány-forrásanyag" révén legalább három előzményhez kapcsolódik: 1. A Bulcsu-Tormás-féle 948-as megkereszteléshez. 2. A Koppány-féle esetleges bizánci keresztséghez. 3. A Metód-féle X. századi misszió északi peremhatásához.

33 A történeti „szórvány-forrásanyag" mellett van egy lényeges, de elhanyagolt területe a somogyi korai bizánci forrásanyag kutatásának; a patrociniumoknak, a helyneveknek országosan vagy csupán egy-egy megyére kiterjedő vizsgálata.

33 A magyarországi történet- és régészettudomány a bizánci korai X-XI. századi térítés nyomait, illetőleg forrásait főképpen a magyarországi bizáncinak is tartható patrociniumokból, titulusokból (Szent Demeter, Kozma és Dámján, Szent Pantaleon, Szent Miklós, Szent György, Szent János, Szent Mihály, Szűz