Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
18. 350-400 m-re nagy területen település, az út mellett pedig templom nyomai (Müller i. m. 1975. 51.). 19. Pannonhalmi Főapátság Története X. (Erdélyi László: A tihanyi apátság története: 1. Bp. 1908.) (Továbbiakban: PRT.) 20. Somogy vármegye (Szerk. Csánki Dezső) MVV. Bp. é. n. (Továbbiakban: Csánki i. m. MVV.) 429. 21. Macs-tól és Almádtól nyugatra említik 1228-1230 között (PRT. I-157.), valamint Müller i. m. 1975. 35., 52., 56. 1230-ban plébánia egyháza is szerepelt. (Békefi Rémig: A Balaton környékének egyháza és várai a középkorban. Bp. 1907. (Továbbiakban: Békefi i. m. 1907.) 109. 22. Gyürffy i. m. 1958. 56. 23. Almád és Kortó között említik (1228-1230 között szerepel PRT. I. 691.) 1230 előtt plébánia egyházzal rendelkezett (Békefi i. m. 1907. 117.) 24. Györffynek (i. m. 1970. 21) is feltűnt a Berény, a Kér, amit kiegészítenek a nagyszámú Besenyő helynevek. (Magyar i. m. 1971. 14-18.) Külön kiemelendő az a két Berény, amely a somogyvári völgyben a főút mellett fekszik. Az egyik (Kisbérény) a vetahidai kolostor birtokának határában fekszik 1370-ben (Molnár István: A magyar- országi pálosok „Zöld Kódex”-ének Somogy megyei regesztái. SMK. 2. 1975. 226.) (Továbbiakban: Molnár i. m. 1975.) 25. Kér-en 1341-ben a király jobbágyai szerepelnek (AO. IV. 68.) 26. Hogy a távolabbiakra ne is utaljunk (ld. Györffy i. m. 1970. 21. és Magyar i. m. 1971. 3-40.). 27. Müller i. m. 1975. 37. 28. Ua. 38. A vizek partján sűrűn követik egymást. . . 29. Csánki i. m. MVV. 364. 30. A mai Dubrava (régen Dombró táján). 1163-tól Somogyvár ispánja és jobbágyai tovább perlekednek a zágrábi püspökkel és jobbágyaival az erdőbirtokért. (Görffy i. m. 1977- (47I-) 31. Uo. 465-466. A somogyi várnép két rétegéről 1256-ban Disnicha (Garics), Ebrisk várföldön az egymás között kitört birtokviszályról értesülünk. (Csánki i. m. MVV. 366), Horpács várbirtokkal kapcsolatban szerepel 1220-ban (Iser comes és Warcu százados várjobbágyok képviseletében.) Csánki i. m. MVV. 366. (1190-ben Kazud cen- turióról tudunk.) Kumorovitz L. Bernát: A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből. Tanulmányok Budapest múltjából XVI. 1964 43-83. Atád (Nagyatád) vámoshely volt. 32. Kanyar József: Harminc nemzedék valllomása Somogyról, Kaposvár 1967, 38-39. (Továbbiakban Kanyar i. m. 1967.) 33. A Wethahyda-i (Öreglak-Baráti puszta) Szent Miklós pálos kolostor mellett fekvő Almád birtokon is a somogyvári vár nemes Jobbágyai éltek 1318-1325-ben. Biztosnak látszik, hogy Alma (Almád!) is a somogyvári várhoz tartozott. (Almád Somogyvár közelében) 1320 előtt plébánia egyházzal. Nehéz azonosítani, mivel több Almád van (Bé- kefi i. m. 1907. SS. Azonosításhoz fontos az 1364-es adat.) (Molnár i. m. 1973, 226.), mely szerint Almaad birtok. . . amely Wasad-i Mihály fia Miklós (Öreglak-Vasad) tulajdonában szerepelt... a Szent Miklós remeteség (Vethahyda = Öreglak-Baráti- puszta) közelében volt. Almádon (villa Almád) 1323-ban Abraham filius Karachini nobilis iobagio castris Simigiensis de villa Almád birtokokat adományozza a vetahidai kolostornak (i. m. 225.). A Wethahyda vize mellett fekvő kolostori földek is eredetileg a somogyi vármegye nemes jobbágyaié voltak (i. m. 225). Almádot 1350, 1355, 1564, 1368-ban is említik (i. m. 225-226). 34. Csánki i. m. MVV 365-367. Kőrös megyében 3, Csázma kerületében 3, Pozsega megyében i, biztonytalan fekvésű volt 3. (Kanyar J. i. m. 1967. 38—39.) A somogyin kívül Garicsban volt a legtöbb, S. helység. (Uo.) III. Béla 1192. évi oklevelében szerepel Füred (Kaposfüred) falu földje . .. amely a somogyi váré. . . Szombathelyi Áll. Levélt. Fasc. 79. No. 4290. Közölte Zádor Mihály: Kaposvár, Bp. 1964. 37. és 288. 59-60. j. 35. Kristó Gyula: Különkormányzat a Dráván-túlon és Erdélyben. Tört Szemle 1977/1. 66. 36. Csánki i. m. MVV 368. 37. Heckenast Gusztáv szerint ugyancsak várbirtok volt a terra carpentariorum (?), s földrajzi helyzete alapján ez feltehető a megye másik Alcsijáról, esetleg Pusztakovácsiról is. (Heckenast i. m. 1970. 22.) 40
