Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Laczkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról
Harmadszor: a P.-társaságban jó volna felolvasni, de erről csak szept.-ben lehet szó. Addig már felolv. ülés nem lesz s mivel a felolvasás már a májusi ülésről lekésett, ezért voltam bátor írni, hogy válaszom késése semmiféle kárral ez idő szerint nem jár.” Roboznak még ez is kevés volt, mert az irodalomtörténésznek újra le kellett írni, mit javasol: „Méltoztassék a Budapesti Hírlappal eligazítani, hogy ők kiadják, azután a kéziratot kérem hozzám küldeni, én lemásoltatom és a másolatot adom a lapnak, az eredetit a Petőfi-háznak. Azt gondolom, hogy így jó lesz. Ha méltóztatik hozzájárulni, mihelyt megkapom a kéziratot, e szerint fogok eljárni.”22 A sorozat akkoriban ténylegesen országos szenzációt keltett, a Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap is közölt részeket belőle. Ezeket olvasva - tájékoztatta olvasóit a Somogy - kérte Endrődi Sándor és Ferenczi Zoltán, hogy folytassa a leírást és küldje fel azokat a Petőfi múzeum'nak. „így is lett (...) a kéziratokat ott őrzik.”23 A sorozat és a levelek olvastán felmerül a kérdés: Petőfiért történt mindez? Roboz írásainak tagadhatatlanul volt szerepük a nagy költő iránti érdeklődés ébrentartásában, de cikkeiben saját személye sokszor jobban előtérbe került Petőfiénél. Jókai mellett Roboz neve a Jókai Mórról szóló legújabb bibliográfiákban nem szerepel. Tény, hogy a nagy író életműve szempotjából apró filológiai adalékoknak tűnnek azok a hírek, rövid írások, verses megemlékezések, felköszöntők, amelyekkel a Somogy szerkesztője közeledett hozzá. De a kapcsolatot nemcsak a nagy író, hanem Roboz, illetve a somogyi irodalom szemszögéből is megvizsgálhatjuk, s így azonnal más megvilágításba kerül. Kiderülhet ekként többek közt, hogy a korabeli olvasóközönség körében mennyire forogtak Jókai művei, megfelelő volt-e az ajánlás, a figyelemfelkeltés, továbbá az is, hogy Somogybán mennyire volt erős a Jókai-kultusz, megtudhatjuk, itt mire figyeltek vele kapcsolatban és reagált-e a nagy író a somogyi eseményekre. Roboz szerkesztőként, lapjába'n teremtett itt Jókai-kultuszt. Ehhez volt egy axiomatikus kiinduló pontja; hogy iskolatársak voltak a pápai kollégiumban. Két dolgot azonban meg kell jegyeznünk. Az egyik: a közös vagy annak tudott iskolai évek jelentősége csak utólag válik egyértelművé. Akkor, amikor az országos, majd európai dicsfény övezi Jókait (mint ahogy Petőfiről is ötven-hat- van év távlatából írt Roboz). A másik: a fentiekből következően nincs dokumentálható bizonyítéka annak, hogy a pápai önképzőkörben együtt dolgoztak vagy akár csak találkoztak volna. Az 1870-es évektől Jókai és Roboz sokszor találkoztak, s ezeken az alkalmakon a Somogy szerkesztője mindig hangsúlyozta, valaha együtt tanultak ... Az kétségkívül pozitív cselekedet volt, hogy az együtt töltött időről Roboz lapjában rövidebb-hosszabb cikkekben beszámolt s ezekből ‘nyomon követhető kontaktusuk néhány jellemző vonása. Kiemelkedik ezek közül a politikai jellegű. Jókai életrajzából tudjuk, hogy a hatvanas évek végén mint ellenzéki képviselő ért el sikereket, ám a hetvenes években egyre veszít politikai népszerűségéből. E folyamatnak érdekes adaléka született meg azon a balatoni hajó- úton, amelyet 1872. nyarán Roboz társaságába!! tett meg a Kisfaludy gőzösön. 237