Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Tilkovszky Lóránt: A magyarországi német mozgalom válságának a kivontakozása (1930-1932)
dású ügyvéd Gündisoh, és elsősorban a tudományos, kulturális terepen folyó harc- ba'n érezte magát elemében, valójában nem becsülte le a gazdasági szervezkedés jelentőségét. Kezdettől fogva kimutatható és nyomon kísérhető elvi egyetértése ehben a kérdésben, de az volt a meggyőződése, hogy a magyarországi németség kulturális, főleg iskolaügyi követelései - a tapasztalható nehézségek ellenére - kisebb ellenállásra számíthatnak, mint külö'n német gazdasági szervezetekre törekvése; ez utóbbi erőltetése viszont a kulturális követelések kilátásaira is kedvezőtlenül hatna. Ezért tanúsított kétségtelén óvatosságot azon, már a 20-as évek második felében jelentkező tervekkel szemben, hogy a mozgalom létesítsen egy gazdasági irodát, amely a német birodalom magyarországi gazdasági érdekeinek messzemenő szolgálatával biztosítaná a külső támogatást a hazai németség önálló gazdasági szervezkedéséhez. Az erre vonatkozóan Peter Jekel által kidolgozott tervezet kifelé, a németországi vezető körök kapacitálására azt hangsúlyozta, hogy a Bethlen-kormány politikája a német-magyar gazdasági kapcsolatokat, amelyeket a német-magyar kereskedelmi kamara nem egészen a német érdekeknek megfelelően képvisel, háttérbe szorulással fenyegeti, és teret nyit az amerikai, angol, francia gazdasági kapcsolatoknak, sőt engedményekre kényszerül a kisantánt-országokkal szemben is. A német gazdasági vezető köröknek nem volt módjukban - megfelelő szerv hiányában - idejében értesülni a számukra hátrányos magyarországi gazdasági fejleményekről: a textilipar erőteljes fejlesztéséről, a malomipar, a csepeli kereskedelmi kikötő idegen tőkével történő kiépítéséről. Egy létesítendő Német Gazdasági Iroda (Deutsche Wirtsűbalftskánzlei) rendszeres gazdasági jelentéseket juttathatna el illetékes német központi szervekhez a magyar piac felvevőképességének alakulásáról, a behozatalról és kivitelről, a vámkérdésről. Az iroda segítségével a német cégek mindenféle kedvezményhez juthatnának, s a magyar- országi német vállalatok számára idővel olyan atmoszférát alakítana az ki, amilyenhez Németországban vannak szokva. Jogi természetű segítséget is kaphatnának pereikben az irodától. Vezetőjéül az erdélyi szász származású Jekel önmagát ajánlotta, hangsúlyozva, hogy 27 évi állami szolgálata révén kitűnő kapcsolatai vannak a magyar minisztériumokban. A tulajdonképpeni gazdasági szakember egy német orientációjú magyar, Mihályi Imre lenne; jogi tanácsadó pedig Guido Gündisch, szintéit erdélyi szász származású, óriási praxissal rendelkező ügyvéd.11 A gazdasági válság körülményei közt, amikor a magyarországi német lakosság is - általában viszonylag kedvezőbb gazdasági helyzete ellenére - erősen érezte annak hatását, Bleyer engedett a gazdasági szervezkedést sürgető érvelésnek, és hozzájárult a gazdasági iroda létesítéséhez - a Volksbildungsverein keretében. Feladata lesz, hogy gazdálkodási tanácsokkal lássa el a német parasztokat, és segítségükre legyen trágyaszerek, mezőgazdasági gépek, vetőmag, tenyészállatok stb. beszerzésében és felhasználásában. A németországi gazdasági érdekekkel taló összhang biztosítására a gazdasági iroda tényleges vezetőjéül azt a Heinrich Kohlért nyerte meg, aki már évek óta irányította - többek közt a berlini Külügyi Hivatal titkos anyagi támogatásával - németországi kémiai vállalatok itteni műtrágya-akcióját, amely során a szászországi diákszervezetek idelátogató csoportjai a német gazdasági propagandát céltudatosan felhasználták a magyarországi német parasztság nemzeti öntudatosítására. Mint Bleyer elmondotta a budapesti német követnek, Köhler munkájának nagy jelentőséget tulajdonít, mert eddig 407
