Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Laczkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról

Midőn jubiláltam a lelkemibe szállva,

Ragyogó fény ömlik az írószobámba.

A te leveled jött telve szeretettel,

Bár érdemem nem ért fel egy betűjével.

Dicsőség ez neked kedves jó barátom,

S most mehet csak későn szerény viszonzásom.

Most adhatom vissza hálám a nagy kegynek,

Parányi porszem az óriás hegynek . . .

* * *

Egyidőben jártam Pápán iskolába.

Petőfi is ott volt.

Te kitűnő voltál, az a szekundába,

Melegben, hidegben egy rossz köpönyegbe.

De a sok vers csak úgy hullt az érdemkönyvbe.

Jött aztán 48. Te jobbra, az balra,

Midőn már mennydörgött.

Villámlott, hogy: Talpra magyar, hí a haza.

S utánna rövidre - minő tünemény volt!

Egy égen egyszerre két üstökös lángolt.32

Kiss József látogatásai

Roboz természetes vonzódással közeledett azokhoz a lírikusokhoz, akiknek ízlése, tehetsége, kifejezésmódja valamiképpen hasonlított az övéhez. így - mondhatni - szükségképpen került kapcsolatba Kiss Józseffel, A Hét költő-szerkesztőjével az 1880-as évek derekán. Megnyilvánult ez abban, hogy a Somogy gyakorlatának megfelelően átvett mutatványba rövidebb-hosszabb írásokat, verseket Kiss lapjából. A nyolcvanas évek végén például Kiss József Róboz Ágnes című balladáját. Ettől kezdve több-kevesebb rendszerességgel adott hírt a lap a Kiss körüli eseményekről. 1895 elején például a „kitűnő és közkedveltnek” jelzett költő, Barcson az ottani olvasó- és társaskör helyiségében tartott felolvasást. Négy évvel később arról számolt be a Somogy, hogy Kaposvárra látogatott Kiss József.

Ennek a látogatásnak előzménye Szalay Fruzina költői jelentkezése volt. A hölgy ugyanis A Hétbén. kísérletezett művei elhelyezésével és oly sikerrel, hogy hamaroisan országos hírű „poetria” lett. Kiss 1899 februárjában a Szalay család meghívásának tett eleget. A Somogy a szokásos túlzó módon kommentálta ezt: „a kitűnő költő és lapszerkesztő, kinek balladáit országszerte szavalják,' s a nagy tragika, Jázsai Mari elbűvöli velük a közönséget - a napokban Kaposvárra jött.”33 Szalayék dzsentri csillogású estélyt rendeztek tiszteletére, amelyen a város vezetői mellett természetszerűleg megjelent Roboz István is. Meghívta mindjárt lapja szerkesztőségébe Kisst. A más’napi városnézés a lokálpatriótáknak kedvező eredménnyel zárult, mert a költőnek tetszett a város, dicsérte az építkezéseket, a szerkesztőségben pedig Roboz munkáját. Nem tudni, s ma már kideríthetetlen, hogy a Somogy beszámolójában mennyi az újságírói túlzás, de az bizonyos, hogy Kiss József gondolkodásmódja, viselkedése példa lett a megyei lap szerkesztője és lírikusai számára, hiszen - ha hihetünk a híradásnak - csaknem a. nagyvilágot

244