Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Péterffy Ida: Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtára
írta „Pbisico” - és „Astrotheológiájá”-ját angolul. Igen nagy hírre tett szert általuk. Az alapgondolatok felmerültek már Boyle (Baji) Róbert (1627-1691) híres angol fizikus és kémikus, az angol Kir. Akadémia egyik alapító tagjának teológiai munkáiban. - Másik angol szerzőt jelez a következő cím: „Prideaux, Hamfred. Historia. Drezdae, 1726. 2 k.” Prideaux, Hamphred (1648-1724) angol teológus;, ki latin és angol nyelven adta ki munkáit. Az itt röviden „Historia”-nak mondott cím az eredetiben hosszabb: „The old and new Testament connected in the history of the Jews and neighbouring Nations.” (Az ó és új testamentom kapcsolata a zsidó és a szomszédos nemzetek történetével). Ez a több nyelvre is lefordított munka szolgálhatott alapul a jegyzékben szereplő drezdai kiadványnak. Sok francia és angol szerző németre fordított műve mellett megemlítjük egy eredeti német szerző könyvét: „Friedrich Adolph Lampe Germanica. Leipzig, 1729. 2 k.” - Lampe (1683-?) tudós teológus, kinek munkáit hollandra is lefordították. Nagyszámú műve között találjuk a Historiam Ecclesiae reformatae in Hungária et Transsylvania” (A magyarországi és erdélyi ref. egyház története) c. könyvet, ami itthon különös érdeklődésre számíthatott, de nem szerepel a könyv- jegyzékben. (Lampe halála után, 1728-ban jelent meg.) A Confessio Ecclesione Orientalis. Vratislavia. /757. című könyv (A keleti egyház hitvallása. Vratislavia = Boroszló latin neve.) jelenléte a különböző egyházak tanításában való tájékozódás igényére vall. A külföldi kiadású - francia, latin és német - művek mellett (ezek vannak túlsúlyban) találunk magyarnyelvű, illetőleg magyar szerzőktől származó köteteket is. Elsőnek említjük a maga korában, minden témaköriben nélkülözhetetlen nevezetes művet: „Dictionarium Paris Pápai, Czibini, (Szeben) 1767.” - Pápai Páriz (1649-1716) a legrégibb magyar szerzők közül való, akik a könyv- jegyzékben szerepelnek. A hírneves orvos és professzor külföldi egyetemeken - Lipcse, Frankfurt, Heidelberg, Basel - tanult. Latin, görög, német, francia tudása lehetővé tette, hogy tájékozódjon kora tudományos irodalmában. 1675-ben tért haza, s mint Nagyenyed professzora köztiszteletben állt. Híres poéta volt, és nyelvész, történész, fizikus, teológus és orvos. Több más nyomtatásban megjelent műve mellett idézett szótára évszázadokon át nélkülözhetetlen volt a hazai tudományos körökben, a teológiában is. Eredeti címe és első kiadásának helye, ideje: „Dictionarium magyar és deák nyelven. Lőcse, 1708.” A könyvjegyzékben a számos későbbi kiadás egyikét, a szebeni 1767. évit találjuk. A magyar nyelvű könyvek közül a legkorábban megjelent, s egyben legrégibb szerzőt képviseli a „Haeresiológia Felvinczi. Debreczini, 1683.” - (Hae- resis = eretnekség.) Felvinczi Sándor Háromszék megyében született 1642 körül. (Meghalt: i6864mn.) Tanulmányait Erdélyben kezdte Felvincen, Nagyenyeden és Nagyváradon, majd 1660-tól Debrecenben folytatta és Sárospatakon fejezte be. Ezután külföldre mént, s ott a lejdeni és gröningeni egyetemen tanult. 1670- ben Kassán iskolaigazgató, de innen a fellángoló gyűlölet, amely a protestáns- üldözéseket kísérte, menekülésre késztette. Debrecenen át Zilahra került mindjárt esperesnek. Innen ismét a debreceni prédikátorságba, majd espercsségbe. Több más latin és magyar műve mellett jelentős a latinul írott Haeresiológia, amely tulajdonképpen védirat az eretnekeknek bélyegzett protestáns tanok mellett. Életrajzának említett szakasza - üldözöttsége - serkentette ilynemű munka megírására, amelyben védelmül sok neves külföldi és hazai régi és újabb szerzőt idéz. Bőd Péter (1712-1769), a neves prédikátor, egyházi és történeti írónak 157
