Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Benda Kálmán: Az iskolázás és az írástudás a dunántúli parasztság körében az 1770-es években
JEGYZETEK 1. A magyarországi népoktatásra korábbi összefoglalás: Finánczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I—II. Bp. 1899—1902. Modern szempontú összefoglalás: Mészáros István: Népoktatásunk 1553—között. Bp. 1972. Az iskolák állapotára, a tanítók helyzetére, az iskolákba járásra, valamint az egyházi és világi hatóságok magatartására új kutatások alapján, dunántúli vonatkozásban alapvető: Kanyar József: Adatok Somogy megye művelődéstörténetéhez a XVIII. század második felében. 17701789. (Somogy megye múltjából 1970. 55-92. 1.) és Móra Magda: A Ratio Educationis megvalósítására irányuló törekvések Fejér megye népiskoláiban (Fejér megyei Történeti Évkönyv. 1973- i99~ 2I 4- 1) Ha külön nem jelezzük, ennek a két tanulmánynak az adatait idézzük. Az ország más vidékeire jó adatokat hoznak és így az összehasonlítást lehetővé teszik: Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében. 17501850. Eger 1957. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei 63.); Sugár István: Adatok a Szolnok megyei népiskolai oktatás XVIII. századi történetéhez (Jászkunság 1970. 182-186. 1.); Uő.: Népiskolai oktatás Szolnok megyében 1771-72-ben. (Jászkunság 1972. 80-81. 1.); Uő: Az elemi népoktatás Heves megyében 1770-1775 között. (Archívum. A Heves megyev Levéltár Közleményei. 1973. 49-84. 1.); Dankó Imre: A hajdúszoboszlói particuláris iskola (Dankó Imre szerk.: Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló 1975. 467-476. 1.) Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt (HajdúBihar megyei Levéltár Évkönyve 1974. 27-58. 1.); Herta Fietz: Die Einrichtung eines Schulwesens für Rumänen und Serben im kaiserlichen Banat. 1718-1778. (Südostdeutsches Archiv, 1966. 186-219. 1.); Benkő Samu: A tanító sorsa Erdélyben 1848 előtt (Benkő Samu: Sorsformáló értelem. Bukarest 1971. 85-123. 1.); Uő: A görögkeleti iskolák és tanítók összeírása Arad megyében 1779-ben (Uo. 124-133. 1.) 2. Az 1769-es egyházi és iskolai összeírást táblázatosan kiadták: Lexicon universorum regni Hungáriáé locorum populosorum . . . 1772 emanatum. Bp. 1920. Ld. még Tótné Polónyi Nóra: A magyar népiskolai oktatás statisztikai forrásai. 1777-1848. (Statisztikai Szemle 1971. 296 s köv. 1.) .3. Mindkét táblázat a már említett Lexicon . . .1772 adatai alapján készült. 4. Az 1777-iki Ratio Educationis Ford., bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Friml Aladár Bp. 1913 5. Ld. K. Benda: Gerard und Gottfried van Swieten und die Schulreform in Ungarn (E. Lesky-A. Wandruszka, szerk. : Gerard van Swieten und seine Zeit. Wien-GrazKöln. 1973. 164-174. 1.) 6. Az urbariális 9 pontra adott válaszok: Magyar Országos Levéltár. Helytartótanács Lt. Departamentum urbarialc, C 59., Tabelláé urbarialcs. A Vas megyei válaszok: Vas megye Levéltára. Responsiones ad 9 puncta. - A Pest megyei válaszok nyomtatásban is megjelentek: Wellmann Imre: A parasztság sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt, tulajdon vallomásainak tükrében. Bp. 1967. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3.) 7. Rudolf Schenda: Volk ohne Buch. Studien zur Sozialgeschichte der populären Lesestoffe. 1770-1910. Frankfurt a. M. 1970. (Studien zur Philosophie und Literatur des neunzehnten Jahrhunderts. Bd. 5.) 8. Reinhard Wittmann: Der lesende Landmann. (Heinz Ischreyt, szerk.: Der Bauer Mittel- und Osteuropas im Sozio-ökonomischen Wandel des 18-19. Jahrhunderts. Köln-Wien 1973. 142-196. 1.) 9. Ld. még F. Furet-W. Sachs: La croissance de l'alphabétisation en France. XVIII eXIX e siècle (Annales. 1972, 714-737. 1., további irodalmi utalásokkal.)
