Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)
tendenciáiról máig is tartó vitára. 1- Terepbejárásunk eredményei és a területünkön megfigyelhető régészeti jelenségek Sági K. álláspontját támogatják. Eszerint a honroglaláskorban, a X-XI. században a Balaton vízszintje lényegesen alacsonyabb volt a mainál (a Fonyód-bélatelepi lelőhely (96) kultúrrétege 103,4-103,5 m A. f. magasságú 1 '), ezt követően pedig fokozatosan emelkedett a víz szintje a hódoltságkori 107,5 m körüli A.f. magasságig. 1/1 A növény és állatvilág változatos lehetett. A berkeket nád és sás nőtte be, bár nedvesebb időszakokban 8-10 évig is sík víz borította. 15 A Balaton, a belső tavak és a mocsarak halbősége nagy szerepet játszott a terület népességének életeben."' A mocsarak partján a láptalajon az éger és a fűz, a deflációs homokdombokon a kőris, a nedvesebb réteken a nyír szaporodott el. A középső térszintek mezőségi talaján a tölgyesek voltak a leggyakoribbak. A hátak magasan kiemelkedő platóin és csúcsain barna erdei talajok találhatók, itt főként bükkösök tenyésztek. A vadban gazdag és makkoltatásra alkalmas erdők is hatással voltak az itt megtelepedők életmódjára. A honfoglaláskorban viszonylag gyéren lakott terület sokban egyezhetett a törökkor utáni állapotokkal, amikor Bél Mátyás a következőket írta: Somogy olyan, mint egy nagy sziget, tele láppal és eliszaposodott folyók mocsaraival. Az erdők majdnem a síkságból nőnek ki. Többnyire tölgyesek. 1 ' A magyar honfoglalást megelőző időszak településeivel és etnikai kérdéseivel nem foglalkozunk. Csak megjegyezzük, hogy ha a régészeti leletek alapján területünk nem is tartozott az ország legsűrűbben lakott vidékei közé, ls lakatlanságról sem beszélhetünk. 1 ' 1 A későavarkori szórványok 20 mellett IX. századi temetőt ismerünk Balatonberény', 21 Balatonboglár 11 és Balatonszentgyörgye határában, települést pedig Vörs területéről kettőt is. 2 ' 1 Ha bizonyos törés tapasztalható is, az élet folyamatosságára vall, hogy területükön és a közelben több olyan települést ismerünk, amely még a honfoglalás előtt keletkezett és a X. században is lakott volt (84., 96., a környékről a szegerdői 2 ' és a Keszthely-halászcsárdái 26 település említhető). Somogy megye az árpádháziak másodlagos szerzeménye, de már a X. században bekebelezték. Az Árpádház megjelenése itt Átpád unokájához, Fajszhoz köthető, aki hercegsége idején a somogyi dukátust is bírhatta. 2 ' A fonyódi járás területén van az egész megye korai központja Somogyvár. Ez és a környék fejedelmi birtok lett, ill. a korai dukátus területéhez tartozott. Ezért találjuk itt ősbirtokos nemzetségként a Veszprém megyei Ösbö-höz hasonló nevű Bő nemzetséget. 28 A nemzetségnek a fonyódi járás területére eső birtokai kivétel nélkül későbbi szerzemények (IV. Béla idején először Gyugy, majd Magyari és Kölked kerül a birtokukba, 211 az 1449-es osztozkodáskor övék még Akcs, Petend és Lak M ). Az Árpádház nagyarányú telepítőtevékenységét a törzs- és népnévből képzett helységnevek bizonyítják. 16 ilyen települést ismerünk: Berény (11., 12., 13.), Besenyő (15., 16.), Cseh (20.), 31 Keszi (46.), Keliz (44.), Nándord (59.), Oszlár (62), Ság (68., 69.), Tót(i) (81.), Varsány (87.) és Vörs (90., 91.). Ezek lakói valóban fegyveres szolgálatra kötelezett katonaelemek lehettek. 32 Nem tudunk egyetérteni Magyar Kálmánnal, aki a Szt. György patrociniumok, a Berény és Besenyő helynevek alapján feltételezi, hogy ,,a szoros rokonságot mutató besenyők és berények esetleg azonos népcsoporthoz tartozhattak a Balaton D-i részén az erős besenyő és berény telepek helyenként alig néhány magyar település közé ékelődtek." 33 Ha számolni is kell ezen a tájon jelentősebb
