Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

Függelék - A Somogy megye múltjából (1970-1974) c. Levéltári Évkönyv 1-5 kötetének a vitája 1974. szeptember 26-án Kaposvárott

a tervezésnél kiderült, hogy ismétlődések vannak a történelemben, de éppen a hosszútávú vizsgálatok nyomán, tehát amikor nem 50, hanem 100 vagy 200 évre nyúlunk vissza a történelemben, akkor derül mind ez csak ki és akkor lesz megbízhatóvá a szociológiai tervezés. A közgazdaságtudományok tervezési részének a bírálata a történelemtudomány számára valóban feladatot rótt a számszerűség, az elemzés szükséges volta tekintetében, miután azonban a közgazdaságtudomány erre egyedül nem képes, csak a történészek adhatják meg a kellő segítséget. Itt tehát a történelemtudománynak is tudomásul kell venni egy újabb keresletet, a gyakorlatot, amelyet a közgazdaságtudomány részéről feléje irányítanak. így a történettudomány módszerében igyekezett számszerűvé válni, ami azonban nehézzé tette azt az olvasmányosságot, amiről itt a Bongor és a Miklós elvtársak is beszéltek. Pedig ezt a feladatot el kell végeznie, mert különben a másik két tudomány hódít majd a területén, elvégezve azt nem olyan jól, mint a történettudomány. És most itt vagyunk az évkönyveknél. Ha tehát mi az évkönyveknek a sorát átnézzük, akkor pozitívumként emelhetjük ki, hogy nemcsak rövid távra nézett vissza a múltra, hanem hosszú távban is. Éppen az előbb mondotta egy szép fölszólalás, hogy mennyire vissza lehet és vissza is kell nézni a múltba ahhoz, hogy bizonyos jelenségeket megérthessünk. Tehát az alapvető történettudomány szempontjából ez az évkönyveknek az egyik érdeme. A másik érdeme pedig az, hogy benne van a statisztikai számszerűség oldala is e kiadványokban. Nem szeretnék itt katalógust felállítani, mint ahogy azt Fügedi Erik tette. Amit a Vörös Károly által említett életmódkutatás is hangsúlyozott, én annak előterébe helyezném a fogyasztás alakulását, a fogyasztás színvonalának az alakulását, mert ez használható a tervezésnél, de ez ragadja meg a pedagógust is, ezt tudja legjobban használni a tanítási órákon. Aztán a Für Lajos említette a statisztikának azokat a fölhasználható módszereit, amelyekkel - a regressziós számítást említette - meg kellene gazdagodnia a bizonyító anyagnak, tehát megint a módszernek, mert ez kiszolgálja egyrészt a tervezést, másrészt pedig - bár ez megint nehéz része a pedagógiában az alkalmazhatóság és az olvasmányosság szempontjából -, feltétlenül szükség van rá. S végül az összehasonlító módszerről is szó esett. Fügedi Erik mondta - annak különösen a tipológiai része a fontos -, hogy típusokat kell kidolgozni akár a parasztság, akár a városfejlődés szempontjából. Pl. itt van Kaposvár története is. Ismerjük most már az európai városkönyvek segítségével a várossá fejlődésének az útját. Görbéket tudunk róla fölrajzolni, Magyarországon is vannak nagy városok és mezővárosok, amelyeknek van egy XIV. századig, XV. századig emlekcdő útja, azután egy völgy, aztán megint emelkedés kezdődik a XVIII. században. Van olyan város, amelyik azonban csak a XIX. században fut fel - ide tartozik pl. Kaposvár. Ha mi össze tudjuk hasonlítani így a városokat, ez gyakorlatilag segítség a tervezés részére, de ugyanakkor a görbe egyszerre megragadható a tanítás szempontjából is. Ezek voltak azok, amikkel az egyébként eredményes és szép vállalkozásban az egyik és a másik oldal mérlegének a két serpenyőjére helyeztem megjegyzéseimet. KANYAR JÓZSEF szerkesztő válasza: Tisztelt Vitaülés! Nem élek vissza szíves türelmükkel, valóban túlfutottuk vitaülésünk tervezett idő keretét. Tulajdonképpen egy újabb 5 esztendőre láttak el országos nevű szaktekintélyein^, részben vidéken dolgozó kollégáim szerkesztői programokkal, javaslatokkal, jó tanácsokkal. Amikor indultunk - 5 évvel ezelőtt - évkönyvünkkel, akkor még nem igen tudtuk azt, hogy menetrendszerűen, évről-évre meg tudunk jelenni. Most már az a helyzet, hogy felszabadulásunk 30. évfordulójára készülő 6. kötetünk kéziratai is a nyomdába adásra várnak, hogy a jövő tavasszal megjelenhessenek. Öt év, 100 ív, 56 tanulmány. Az írások korszakok szerinti megoszlása más és más volt, 32 szólt a középkorról, a hódoltság koráról, a kései feudalizmusról, 19 tanulmány a kapitalista korról, 5 pedig a felszabadulás utáni korszakról. Közben letettünk mást is a megye asztalára. Letettünk egy önálló 19-es tanulmánykötetet és egy 45-ös felszabadulási dokumentumkötetet is. Azoknak a felszólalóknak, akik a munkásmozgalom történetét is számonkérték tőlünk, hadd említsem azt, hogy az Oktatási Igazgatóság - tudtommal - 5 történész tollából már megjelentette a dualistakori munkásmozgalom történetét Somogyban. Közben letettünk a Somogyi Almanachban is néhány önállóbb, tehát kerekebb, nagyobb lélegzetű tanulmányt is, amelyek nem fértek bele az évkönyvünkbe. Legyen szabad most csak Kelemen Elemér, Tóth Tibor, Aradi Péter és a megjelenés alatt álló Mérey Klára és Andrássy Antal írásaira