Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bendefy László: Vörös László emlékezete
Vörös László ekkoriban már házas ember volt. 1820-ban jegyezte el Pusztafödémesen (Galántai járás) egy középbirtokos leányát, a nála négy évvel idősebb Pajor Rebekát. Amikor egy év múlva Vörös a nagyváradi kamara mérnöki hivatalának alkalmazottja lett, 1821. július i-én megtarthatták az esküvőt. 1826-ban már két gyermekük volt, és a fiatalasszony a harmadikat várta. Ezért a férj az 1825-1828 közötti években a nyári szünidő idején a Dunamappáció fölvételi munkálatainál dolgozott. Ezt bizonyítják 1826-ból Apostagról keltezett, feleségéhez írott, fennmaradt levelei (30). 1821-ben a Csepel sziget felső végénél hatalmas jégtorlasz keletkezett. A megduzzadt víz Pest lapályos részeit is elöntötte. 3 A Helytartótanács már ekkor elhatározta, hogy foglalkozik majd a főváros és környéke ármentesítésének kérdéseivel. Huszár Mátyást bízták meg a Pest-Buda környéki veszélyeztetett terület fölmérésével. A Duna-mappáció mérnökei 1824 óta állandóan dolgoztak a főváros határának térképezésén, sőt 1828-29-ben, miként Karács Teréz írja, a város belterületére is kiterjesztették munkálataikat. A város lakossága remélte, hogy rövidesen sor kerül a Duna-partok megemelésére, illetőleg az árvédelmi töltések építésére. E remény ugyan hiábavalónak bizonyult, ezzel szemben azonban Ballá Antal nem sokkal korábbi (1785—1794. évi) városmérése és városfejlesztési terve alapján (32; 33) elkészült „Buda és Pest szabad királyi fő városainak alap- s vízhelyzeti térképe". A helytartótanács is támogatta a munkát, és nemcsak „a legjobb eredeti térképeket" bocsátotta Vörös rendelkezésére, hanem „a tökéletes (azaz: a leginkább megbízható) vízmérési adatokat" is.. E térkép előmunkálatai még Huszár Mátyás igazgatói működésének idejében kezdődtek. Öt azonban 1829. május 15-én erőszakosan elmozdították a Duna-mappáció éléről (14) és utódjává Vásárhelyit nevezték ki. így a Vörösféle térkép megjelenése (1833) már Vásárhelyi főnökségének idejére esett. Vörös László azonban nem élt azzal a lehetőséggel, hogy Vásárhelyi kegyéből a térkép a Duna-mappáció vagy a helytartótanács kiadásában jelenjék meg. Inkább a nehezebb utat választotta: hatalmas méretű (182x90 cm) térképét két évi munkával sajátkezűleg kőre rajzolta és előfizetők gyűjtésével biztosította kiadásának anyagi lehetőségét. Pesti árvíztábla az iS}S. évi nagy árvíz idejéből. Magasságát Vörös László határoz*a meg.
