Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Bendefy László: Vörös László emlékezete

A hősi éneknek ez a példánya a Körö^-hagyatékkal együtt a kecskeméti levéltárba került, onnan pedig Szilády Károly a - vezetése alatt álló - városi könyvtárba tette át. Ma is ott őrzik 260/1906-os régi, illetve 3669. új szám alatt. (16). * * * E sorok írója nem irodalomtörténész, de éveken át és talán a legtöbbet foglalkozott a Vörös család történetével ahhoz, hogy vehesse a bátorságot Vörös Mihály problémájának néhány mondat erejéig való megközelítésére. Mit tudunk eddig teljes bizonyossággal Vörös Mihályról} 1. Hódmezővásárhelyi születésű, helybeli asztalos mester; 2. nemes ember; helybeli nemesekkel, ide értve néhány városi vezető embert is, szoros viszonyban volt; kilenc gyermekének keresztszüleiként többekkel komaságba kerül; 3. a kilenc gyermek mellett nem gazdagok, de nem is kimondottan szegény a Vörös család. (Ha azok lettek volna, a jómódú polgárok nem vállalták volna gyermekeiknél a keresztszülői tisztet.) 4. Roppant törekvő család. Vörös Mihály is. Valamennyi fiúgyermeke: Mátyás, Sámuel, László, Zsigmond és Dániel egyaránt feltört a középosztályi értelmiség szintjére. Ez pedig atyjuk anyagi segítsége nélkül nem lett volna lehetséges. Erre vonatkozóan érdemes emlékeznünk Vörös Lászlónak Zsigmond öccséhez Szomajómból (ma: Kaposfő) 1848. február 16-án keltezett levelére, melyben - többek közt - ez olvasható: ,, . . . én egyedül a gyermek nevelés és míveltetés bolondja vagyok. . . Gondoljad hozzá a Vörös család véralkatát, mely gyermekeit mindig szeretné naggyá tenni . . ."(17). Vörös Mihály, László fiával együtt, kiváló mester lehetett. Vörös László egyik levelében utal arra, hogy segítségére volt atyjának vidéken folytatott munkájában. Arra kell gondolnunk, hogy a művészi rajzkészséggel megáldott László, s nyilván az atyja is, értettek a templomok és úri lakok belső berendezésének, kastélyok sérült intarziás bútorainak javításához és felújításához. Ilyen módon annál is inkább eljuthattak Gyula és Arad környékére, mivel - miként fentebb láttuk - a Vörös család egyik ága Aradon telepedett meg. Ez a szemlélet közelebb visz bennünket annak a kérdésnek megoldásához: hogyan jutott hozzá Vörös Mihály a Toronyi Tamástól szóló történet ismeretéhez, de legalább is tartalmának lényegéhez. E kérdéssel eddig behatóbban Eckhardt Sándor (5) és Implom József (18) foglalkozott. Mindketten feltételezik, hogy Vörös Mihály a korabeli és korábbi magyar történeti irodalmat ismerte és forgatta. Bizonyos mértékig ez lehetséges is; de nagyon merész feltevésnek látszik az, hogy Mihály mester latin műveket is olvasott, vagy valami módon ismert volna. Nagyobb valószínűségét látom annak, hogy Toronyi Tamás hősi története az 1570-es évektől az 1800-as évek elejéig nem a falusi nép ajkán, hanem a nemesi udvarházakban maradt fenn. Feltehetően nem is hősi énekek, hanem legenda formájában. Megerősíteni látszik ezt a feltevést az a körülmény, hogy Toronyi Tamás az 1560-as évek táján valóban Gyulán élt, előkelő nemes ember és kiváló vitéz volt: azonos Kemény János erdélyi fejedelem nagyatyjával (19). Hitelt kell adnunk a fejedelem önéletírásának, amely szerint „Toronyi Tamás Gyulában