Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Takács Éva: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez (Az 1879:30. tc. és végrehajtása Somogyban)

22. Az Erdőtörvény 120. §-a a másodfokú erdei kihágási bíróság megalakításáról rendelkezik. ,,Ezen bíróság tagjai nem a közigazgatási bizottság kebeléből, hanem vagy a törvényhatósági közgyűlés által a 26. §. alapján választott szakértőkből, (ha ilyenek egyáltalán választattak) vagy a közgyűlés által külön e célra választott egyénekből veendők. Számuk nyolcnál több nem lehet ..." 24 607. számú Belügyminiszteri rendelet. 23. 32 137. számú földm. miniszteri utasítás. 24. A miniszter a belügyminiszterrel közösen kiadott 27737/1882. július 27-i rendeletére hivatkozott, amelyben leszögezte, hogy „valamennyi tag jelenlétének a szükségessége kimondva nincsen, a bizottság határozatképes, s illetve a határozatai még azon esetben is érvényesek, ha az ülésekről annak egyik, vagy másik tagja hiányzik". 25. SmL. Kgb. erdészeti iratok 626'1885. szám. 26. 1879: 31. tc. 23. §. „Ha az ... erdők kezelésénél a szükséges számú kezelő és őrző személyzet kellő időben való alkalmazása elmulasztatnék", ,a közigazgatási bizottság megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja az erdőbirtokosokat, hogy a „kellő személyzet alkalmazása az 50. §-ban kiszabott bírság terhe alatt teljesítsék, amennyiben pedig községi erdők forognának szóban, a közigazgatási bizottság az illető birtokosok költségére eszközli a kinevezést". 27. Javaslat Somogy vármegye törvényhatóságához tartozó községi-, volt úrbéres- és közbirtokossági erdők szakszerű kezelésére szükséges erdőtiszti állomások rendszeresítése iránt. Megyei Híradó. Kvár, 1884. szeptember 9. 37. szám. 28. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter Somogy megye közigazgatási bizottságának. 39 763. szám. Megyei Híradó. Kvár, 1884. november 16. 46. szám. 29. Uo. 30. Erre vonatkozóan lásd az alábbi közleményeket: 140/erd. biz. szám. Megyei Híradó. Kvár, 1885. július 4. 27. szám.; 473/erd. biz. szám. Megyei Híradó. Kvár, 1889. február 2. 5. szám.; 99/erd. biz. szám. Megyei Híradó. Kvár, 1889. február 23. 8. szám. 31. A földművelésügyi miniszter 12 727/I/3. számú körrendelete szerint Csík, Vas, Zala, Háromszék, Udvarhely, Árva, Maros, Torda, Sáros, Torda-Aranyos, Nógrád, Sopron, Ugocsa, Pest-Pilis-Kiskun-Solt, Torontál, Bács-Bodrog, Gömör, Kishont, Szilágy, Arad, Heves és Pozsony vármegyék községi- és volt úrbéres közbirtokossági erdejére terjesztette ki az állami kezelést. 32. Szerződés . . . Megyei Híradó. Kvár, 1889. február 2. 5. szám. 34. 473/erd. biz. szám. Megyei Híradó. Kvár, 1889. február 2. 5. szám. 35. Az üzemtervi kezelésre kötelezett erdőterület 122 088 kh. volt a megyében, az újonnan kinevezett erdőtisztek pedig 9281 kh 1300 négyszögöl terület üzemtervének az elkészítését vállalták. 36. A nem kevésbé jelentős közgazdasági-gazdasági okok feltárására természetesen a jelen tanulmány nem vállalkozhat, ezek részletezése egy az erdőgazdálkodás történetével foglalkozó dolgozat feladata lesz. 37. 1879:31. tc. 17-18. §. 38. 1879:31. tc. 17. §. 39. Kaán Károly: I. m. 1923. 49. o. 40. SmL. Kgb erdészeti iratok. 1901/11/8/1885. 41. Uo. 42. Uo. 43- Uo. 44. Uo. 45. Feltétlen erdőtalajon olyan talajt kell érteni, amely állandó mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. Az ilyen talajokon az Erdőtörvény értelmében az erdőt mindenképpen fenn kell tartani. (4., 5. §.) Annak eldöntése azonban, hogy a talaj valóban alkalmas-e állandó mezőgazdasági művelésre, nagyon nehéz, s „még érdekeltségen kívül álló szakemberek között is nem egyszer vitás". (Kaán Károly: I. m. 1923. 52. o.) Emiatt a törvénynek ez a megkülönböztetése is alkalmat nyújtott egy-egy vitás eset szubjektív elbírálására. 46. SmL. Kgb. erdészeti iratok. 190/II/8/1885. 47. 1879: 31. tc. 30., 31., 32. § 48. SmL. Kgb. erdészeti iratok. 1901/II/8/1885. 49. Uo. 50. Uo. 51. Uo.