Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Jókai Mór és Roboz István

47 igazán páratlan készséggel, egyre fokozódó lelkesedéssel szol­gálta a dókaj-jubileum hazafias ügyét, Akit ünnepeltünk, ma­ga is- az irodalom munkása, s dicsőségéből dicsőség hárul a sajtóra, mely példátlan buzgóságával meghálálta a jubiláns költőnek mindazt a sikert, amit az ő fényes tollának köszön, Mi a magunk részéről a hála legőszintébb érzésével tekintünk vissza az elmúlt hónapokra és napokra, amelyekben a sajtó mindenkor kész szószólója volt megindított akcióinknak. Fo­gadja nagyságos szerkesztő úr, &gy ön, mint egész szerkesz­tősége a jub.ité.um ügyét támogató buzgalmáért a végrehajtó bizottság meleg köszönetét, Mély tisztelettel: b, Eötvös Lo- ránd, Bp, 1894, jan, 15,” Az ünnepségek után dókái Mór sem feledkezett meg somogyi irótársáról, önnön arcképét küldte meg Roboznak, hátul ráír­va: "Emlékül 1894, Január 5, Jókai Mór." Említettem már az alkalmiságot ka peso latuMi&zv- Meg­nyilvánult ez. még apróbb híradásokban, illetve beszámolók­ban Roboznak Jókainál tett látogatásairól is, A hírrovat­ban közölte a Somogy, hogy a nagynevű regényíró 1877 janu­árjának elején a megyében volt /unokaöccse,t dr. Jókai Géza orvos lakodalmán/. Ugyanitt értesült az olvasóközönség ar­ról, hogy 1882 augusztusában volt a "Bala ton egylet" aíaku - ló közgyűlése, amelyen a próza mesterét az irodalmi szakosz­tály elnökévé választották. Közölték Jókai nyilatkozatát, amelyet a kézirat- és autagramgyüjtőknek tett /hogy ti, csak bizonyos előfizetési összeg igazolása ellenében hajlandó de- dikációt, illetve hiteles kéziratot adni/, 1886 augusztusá­ban pedig arról értesültek a Somogy olvasói, hogy a szer­kesztő fiával együtt meglátogatta a nagy • regényírót, /Hang­súlyozni szükséges, hogy a látogatások a '-ötvenes évektől rendszeresek voltak, Roboz, ha máskor nem,az Annabál ide­jén elment Füredre/, Beszélgetésük során szóba került, hogy az Oszt rák-Maqya r Monarchia járásban és kép'ekben cimü soro­zatban, amelynek szerkesztésében Jókai tevékeny reszt vál­lai, 1887-ben a Dunántúl kerül sorra, s az iró rábeszélte Robozt, hogy adjon segítséget, kérte, hogy az általa Íran­dó történelmi rajzok programját terjessze be, A helyi lap szerkesztőbe - mint láttuk - gyakori ven­dég volt a füredi villában, Benyomásairól többször beszá­molt a lapban, s ezeket a kisebb-nagyobb Írásokat 1911-ben összefűzte, illetve átdolgozta, Érdekes sz előbbi azért, mert rávilág i* Jókai kertmüvelő ’ tudományára ,* felvillant valamit a nagy iró környezetéből: ‘Mindig családja vagy virágai között tartózkodott, melyeket•végtelenül szeretett, ápolt, öntözött s messze földről összehordott,,. Megláto­gattam a délutáni órákban, éppen rózsafáit öntözgette, me­lyek másodvirágzásban voltak s a’szinpompa- és illatárban úszott a szép stilü villa," Majd dolgozószobájáról és mun­kabeosztásáról -irt : "balra Jókai -i.rószobája, egy kerevet, néhány ruganyos szék; a gyöngyszemeket termő íróasztal a rendes alizarin tintával; negyedrét hajtott•ivekkel, melyek­nek jobb széle két-ujjnyi szélesen be volt gyűrve; az asz­talon pár könyv, - iratcsomagok , jegyzetek-költői. ■ rendetlen­ségben ; a falon egy nagy hervadt koszorú, melynek minden levele dicsőséget sugárzik; Jókai Róza kisasszony által

Next

/
Oldalképek
Tartalom