Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

4. Románia

torok közül a prislopi kolostorban történt a gyógyító-ápoló testvérek oktatása. Az erre vonatkozó első adatok a 14. századból származnak. Havasalföldön és Moldvában számos bolnitáról van tudomásunk, Simindreniben 1524-ben, a bukaresti Radu Voda kolostor bolnitáját 1613-ban szervezték meg. Léteztek olyan ortodox kolostorok, ahol elmebetegeket fogadtak be és foglalkoztattak. Az is bizonyos, hogy ezek a bolniták bizánci ortodox kolostorokban kialakított betegszobák másai voltak, ahol világi személyeket is gondoztak.

A falvakban és nagyobb településeken gyógyítottak a „vracik", akik a borbély-sebészekkel voltak egyenlőek, gyakran „görög orvosoknak" nevezték magukat. Feltehetően sok volt közöttük a mace- doromán vándorsebész. Szabadfoglalkozású gyógyítók voltak, helyüket a 17. században a céhekbe tömörült, szervezett kiképzésben részesült sebészek foglalták el. Az első borbélysebész céh 1550-ben alakult Izabella királyné engedélyével, kiképzésük négy évig tartott és önálló munkát csak a céh előtt letett vizsgák után végezhetett. Az első sebészcéh alapszabályzatot Szebenben készítették 1562-ben, de a többi erdélyi sebészcéh is (Brassó, Beszterce, Segesvár, Meggyes) saját szabályzattal rendelkezett. A havasalföldi és moldvai uralkodók környezetében megfordult sebészek mind az előbbi céhek tagjai voltak. Erdélyben a 16. századtól létesültek gyógyszertárak, a vándorsebészek főleg ezek készítményeit vitték a Kárpátokon túli vidékekre. Az első gyógyszerészek Havasalföldön és Moldvában a gyógynövényárusok (spiteri) voltak. Ilyen növényárus volt Caraiane (1625) és Giorgio „speciale" (1637) Bukarestben és Mihalco „spiter" Iasiban (1670). Ebben az időben több román-szláv nyelven összeállított gyógynövény jegyzékek kerültek kinyomtatásra, amelyek betegségek szerint ajánlottak gyógynövényeket, egyben megadták román és szláv nyelven a megnevezésüket.

A román fejedelemségek megerősödésével lehetőség nyílt a fejedelmi udvarokban külföldön végzett orvosok és sebészek meghívására. Ebben a vonatkozásban fontos szerepet töltött be Jacob Eracht (7-1573) moldvai fejedelem, aki Montpellierben orvosi tanulmányokat végzett. Fejedelmi udvarába hívta -többek között - Johannes Sommerus német orvost, Cotnariban iskolát alapított és tervei között szerepelt egy orvosi karral is rendelkező egyetem alapítása. Meggyilkolásával a nagyra törő tervek is megsemmisültek.

156