Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
megszerezte önállóságát. A Baltikum elvesztése után az itt működött egyetemeket (Vilnó, Dorpat, Riga) „pótolták": 1921-ben megalakult a minszki egyetem, Péterváron (Leningrádban) új szerkezetet kaptak az egyetemek. A Kaukázus bekebelezése után az ott talált iszlám egyetemeket is átalakították, orosz tannyelvű és szerkezetű tanintézetekké szervezték át őket. 3.5 Az orvostörténelem oktatása az orosz egyetemeken _________ S ajátosan alakult az orosz orvosképzésen belül az orvostörténelem oktatása. Az Orosz Birodalom modernizálása, államszervezetének, gazdaságának és oktatási rendszerének közelítése a nyugat-európai viszonyokhoz hosszú folyamat volt, amely során sok vonatkozásban jelentős időbeli lemaradást kellett behozni. I. Péter határozott politikájának volt köszönhető a felzárkózás lehetőségének megteremtése, amelynek kiteljesítése II. Katalin uralkodás alatt következett be. Az orosz felvilágosult abszolutizmus államépítő munkássága után azonban az Orosz Birodalom továbbra is magán viselte a sajátos keleti jelleget, annak ellenére, hogy rendelkezett minden olyan intézménnyel, állami formával, amely megszokott volt a nyugati államokban. Annak ellenére, hogy a 18. században rengeteg modernizáló változás történt Oroszországban, ez nem volt elegendő, hogy teljesen átformálja egy hatalmas területen működő birodalom lakosságának évszázados, a keleti ortodox egyház befolyása alatt álló gondolkodását. Oroszország utat vágott magának az európai összeköttetést biztosító Balti-tengerhez, elfoglalta mindazon szomszédos határvidékeket, amelyek stratégiai szempontból létfontosságúak volt az orosz állam számára. Európai struktúrákat épített fel, amely mellett tovább éltek a középkort idéző helyi formák. Az európai nagyvárosokat idéző Szentpétervártól 500 kilométerre levő Moszkva már sajátos színezetű keleti városnak számított, de az Urálon túl a vad Kelet, a nomád törzsek világa volt. Ilyen „viszonyok" mellett jelentős időt igénylő reformpolitikára volt szükség.21 21 Schultheisz Emil - Tardy Lajos: Fejezetek az orosz-magyar orvosi kapcsolatok múltjából. Budapest, Medicina, 1960. 199 1.; V. Molnár László: Életutak találkozása. 1703-1848. Érdekes fejezetek a tudományos kapcsolatok történetéből. Kapcsolattörténeti könyvészeti függelékkel. Piliscsaba, MATI, 2004. 236 1.; V. Molnár László: Magyar-orosz kulturális kapcsolatok 1750-1815. Piliscsaba, MATI, 2003. 245. 1.; A múlt magyar orvostörténészei. (Schultheisz Emil - Gazda István - Kapronczay Károly - Szállási Árpád.) Piliscsaba, MATI,- SOMKL, 2002, 388 1.; Tardy Lajos orvostörténeti vizsgálódása. Összeáll.: Tardy János. Budapest, SOMKL-MATI, 2009. december 18. 258 1. 110
