Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 183 létszáma nem csak az olló szorgalmán múlt, hiszen a lakosok nem mindig engedték meg gyermekeik beoltását. 6.4. Egy reformkori seborvos eszközkészlete A kisebb sebészi eszközökről továbbra is magának a sebésznek kellett gondoskodnia, a drágább műszereket a városnak, vármegyének kellett beszereznie, ez azonban sokszor nehézségekbe ütközött. Ilyenek voltak a trepanáció, a véglagcsonkolás, a boncolás, valamint a kisebb műtétek eszközei (metsző, szúró, csapoló eszközök, fogók, kések stb.). Jobb esetben szülészeti- (Boer-féle magzatfogó, magzatemelők, császármetszéshez szükséges eszközök) és állatorvosi eszközöket is tartottak.“’61 Szabadkának 1832-ben sikerült mindezt beszereznie, 5 ládában helyezték el a városi kórházban, szükség esetén pedig, térítvény ellenében adták ki az orvosoknak, sebészeknek.961 962 Temes vármegye a megyei levéltárban helyezte el központi sebészi műszerládáját, de nem nagyon volt rá szükség, mert általában elegendőnek bizonyultak a sebészek saját eszközei.963 Komárom vármegye Csallóközi és Udvardi járásának műszereit pedig a megyeházán őrizték, miután a megyei rabok ispotályában gyakran volt rá szükség.964 Némelyik vármegyében, így Zemplénben a speciális eszközök szétosztásával próbálták megoldani, hogy nem tudtak minden járási sebészt egyformán ellátni.965 Pécsett például csak bonceszközöket tartottak, szükség esetén Baranya vármegyétől kölcsönöztek műszert.966 Bártfán fokozatosan szerezte be a város a megfelelő sebészi eszközöket: a boncoláshoz és egyéb műtétekhez szükségesek mellé 1846-ban szerztek csonkító eszközöket, és 1847-ben tervezték a műszerláda kibővítését a trepanációhoz szükséges dolgokkal. Jelentésükben egy komolyabb balesetről számol be, amikor szükség vol azok használatára: egy húszéves fiú öngyilkossági kísérletet követelt el, kétszer meglőve magát (a halántékán és a mellkasán, a 6. és 7. borda között). Az orvosi szakvélemény szerint a fiatal gyengén tölthette meg kétcsövű zsebpisztolyát, ugyanis Horváth főorvosnak és Krinner József városi sebésznek 3 hét alatt sikerült felgyógyítaniuk őt.967 961 1840-ben a Helytartótanács sürgette Szabolcs vármegyét szülészeti eszközök vásárlására, miután értesültek arról, hogy a vármegye sebészeinek még nincsen ilyesmi. A vármegyének írt levelük és listájuk szerint Pesten egy szülészeti müszcrláda ekkor 37 forint 30 krajcárba került. Linzbauer V/III. 388. (3483. ssz.) Linzbaucr megjegyzése szerint a Jász-Kun Kerületek sebészeinek a Helytartótanács utasítására 1839-ben szerezték be a szülészeti eszközöket. 'ti,2a/ eszközöket igyekeztek tisztán tartani. MNL OL C 66 1847 F. 19. pos. 50. Szabadka a Helytartótanácsnak (1847. március.) 1,61 M Nt. OL C 66 1847 F. 19. pos. 55. Temes vármegye a Helytartótanácsnak (1847. február 4.) %4Az eszközöket igyekeztek tisztán, és jó karban tartani, így a vármegye örömmel számolt be a bonccszközök kijavíttatásáról és kiköszörüléséről. MNL OL C 66 1847 F. 19. pos. 80. Komárom vármegye a Helytartótanácsnak (1747. augusztus 2.) %5MNL OL C 66 1847 F. 19. pos. 61. Zemplén vármegye a Helytartótanácsnak (1847. március 12.), Zemplén vármegye Felső járásában használt sebészi eszközöket lásd IV. melléklet 966M NL OL C 66 1847 F. 19. pos. 25. Pécs a Helytartótanácsnak (1847. január 22.) %7MNL OL C 66 1847 F. 19. pos. 42. Bártfa város a Helytartótanácsnak (1847. február 6.). Bártfa város sebészi eszközeinek listáját lásd: IS. melléklel
