Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 159 rodalombeli, egy stájer, egy morva és egy portugál származású chyrurgus praktizált, a Földváriban szintén kilenc Német-Római Birodalomból származó és egy stájer volt a magyarországiak mellett.820 A hatvanas években beküldött jelentések szerint legtöbben a főorvos után nem a sebészt, hanem a bábát igyekeztek ellátni fizetéssel, noha a sebészek is nehezen tartották fenn magukat. A vágújhelyi Erdély János és társai alig tudtak megélni a nyírásból és érvágásból,821 a békásmegyeri Joannes Karnovai 15 év után fel is hagyott a sebészettel, mert nem tudott megélni belőle, csak hajnyírást vállalt el.822 * Győr város 1763-ban évi 150 forintot adott főorvosának és nyolcvanat bábájának, sebészt viszont nem tartott. Hasonlóan járt el Nagyszombat is 1766-ban: főorvosának 200 forintot, bábájának hatot adott, de sebészt nem fizetett. Sopron vármegyében ugyanekkor a két főorvos 100 forintot, a bába 15-öt kapott, de seborvost ők sem tartottak. Székesfehérvár főorvosa 1768-ban 200 forintot és 24 hordó bort, bábája 70 forintot és 12 mérő fát kapott, de seborvosi ők sem tartottak. Néhány helyen azonban lehetőségünk van összehasonlítani a főorvosi és sebészi fizetések közötti különbségeket: 14. táblázat. Vármegyei, szabad királyi városok fizetett alkalmazottai (1763-1768) (MOL C 37 Lad. A. Fase. 34. Nr. I. 1763-1769 alapján) Beküldés éve Beküldő Főorvos fizetése (Ft/év) Sebész fizetése (Ft/év) 1763 Esztergom vármegye 400 20 1763 Körmöcbánya 200 6 1765 Árva vármegye 430 80-200 1765 Bács vármegye 500 60-70 1766 Bars vármegye 400 120 1766 Gömör vármegye 400 80-160 1767 Fejér vármegye 200 130 1767 Sopron vármegye 300 50 1767 Trencsén város831 30 50 1768 Sümeg vármegye 500 150 Az 1763 és 1768 között beérkezett tudósításokban a legkisebb főorvosi fizetés 20 forint (Borsod vármegye, 1766 és Bazin, 1767), a legmagasabb 500 forint (Vas vármegye, 1763; Bács vármegye, 1765; Sümeg vármegye, 1768), a legtöbb helyen átlagosan 200-300 forint. Bábák legalacsonyabb fizetése 6 forint (Nagyszombat, 1766), legmagasabb 172 forint (Pest vármegye, 1766), átlagosan 30 és 50 forint között mozgott. A sebészek legki820A portugál Joannes Qucrcro a hadseregből került Hőgycszrc, a brodi határezredben eltöltött 12 év 4 hónapi szolgálat után, ahol igen sok tapasztalatra tehetett szert, mert a vizsgán remek eredményt nyújtott. MNL OL C' 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Tolna vármegye jelentése (1764. június 27.) X21 MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Nyitra vármegye jelentése (1764. január 10.) 822 Hasonló volt a helyzet a vörösvári Georgius Kropffal, aki Brünnben és Prágában vizsgázott le, utóbbi helyen még anatómiai szigorlatot is tett, mégis esak hajnyírásból élt meg. MNL ÖL C 37 Lad. A l'asc. 34 Nr. I. Pest vármegye jelentése (1766. december 10.) x2^Trcncsén városnál a főorvos alacsony fizetését indokolja, hogy ugyanitt élt és dolgozott a vármegye főorvosa is, aki 300 forintot kapott. MNL. ÖL C 37 Lad. A. Fasc. 34. Nr. 1. Trcnesén vármegye jelentése (1767. október 5.)
