Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1913
körül csolnakázva, Szomolnokhutára. Csatlakozott hozzánk Hevessy László helybeli gyógyszerész is. Szomolnokhutáról a bányavasuton folytattuk utunkat Margitfalvára a legjobb hangulatban, vége-hossza nem volt a dalolásnak. Margit falván egy órai várakozási időnket sem töltöttük el tétlenül. A fiuk csakhamar egy remek footballozásra alkalmas teret fedeztek fel s propaganda jellegű suttolást mutattak be a Ksod. tiszt és altisztjeinek, valamint az utazó közönségnek. Hamarosan eltelt a várakozási idő, felszálltunk a vonatra, hogy folytassuk utunkat tovább Iglón át Lőcsére, hová este érkeztünk meg. Az állomáson ott várt már ránk Járó István kir. kath. fógimn tornatanár és hatalmas diákserege, kiknek üdvözlésére kiáltották el fiaink az első „Hej, haj, huj, hajrá“-t! Szállásunkra a városi szállóba vonultunk, hol olcsó és kényelmes lakást kaptunk, majd felkerestük kedves vendédlátónkat, a kir. kath. főgimnáziumot s hosszú gyaloglás és utazás után első meleg étellel várta fiainkat — nemkülönben bennünket is — Rózsa Kálmán főgimn. tanár, az ifjúsági étkező felügyelője, az ott étkező fiatal tanárokkal együtt. Másnap reggel megnéztük a játékteret, mely igen szép fekvésű nagy terület. Majd a városban megtekintettük „Lőcsei fehér- asszony“-t, a róm. kath. templomot, a városházát s a remekbe épült főgimnáziumot, melynek csillagvizsgáló tornyából csodáltuk Lőcse városát. Ebéd utáni pihenés után fél 5 órakor a játszótérre mentünk, hol már várt ránk ellenfelünk, a vendéglátó főgimnáziumnak a főreáliskolából kiegészített csapata, Kalmár Elek igazgató, a tanárok és szép számú közönség. Pont öt órakor szólalt meg a játék kezdetét jelző bírói sip. Nehezen kap lábra mindkét csapat s az első 10—15 percben tartózkodóan játszanak, mintegy figyelve egymás játékát, de belemelegedve mind erősebb és erősebbé válik az iram, melyet csapatunk diktál, hogy a 17-ik percben egy remek berohanást az első gool koronázza, melyet szép kidolgozás után Demkó Jenő ág. hitv. ev. főgimn. tanuló helyezett el a lőcseiek kapujába E perctől kezdve a játék állandóan ellenfelünk területén folyik, ritkán kerül a mi kapunk tájékára, úgy annyira, hogy kapusunknak dolga nem akad. Az első félidő elteltével a két csapat közti arány 1 : 0 és 5 korner a mi javunkra. A második félidőben már változatosabb a játék képe, mindkét fél vehemensebb támadásokat vezet, sőt egy 11-es büntető rúgást is kapunk, melyet a lőcseiek nem tudnak goollá értékesíteni, mindazonáltal sikerült a lőcseieknek az előnyt egy jól kidolgozott goollal 58
