Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1993. június 27. A Szoborpark
1993. június 27. A Szoborpark A Szoborpark, vagy hivatalos nevén Memento Park (ezt megelőzően Szoborpark Múzeum) szabadtéri múzeum, amely a szocializmus korának szocialista-realista stílusú, köztéri emlékműszobrászatának azon emlékeit őrzi, amelyeket a rendszerváltás után eltávolítottak Budapest utcáiról. A Park a 22. kerületben található a Balatoni út – Szabadka utca sarkánál, a Tétényi-fennsíkon. 41 olyan egykori köztéren elhelyezett szobor és emlékmű található itt, amelyet 1945 és 1989 között állítottak fel Budapesten, hogy a rendszer ideológiai üzeneteit a társadalmi térben kiállítva közvetítsék és emlékeztessék az embereket a hatalom múlttal és jelennel kapcsolatos hivatalos, elsajátítandó narratívájára. 1 A rendszer hatalmi legitimációjára szolgáló szobrok összegyűjtését és kiállítását először Szörényi László a Hitelben megjelent, Leninkert című cikkében javasolta: „Viszont van egy hely az országban, ahol nem lehet tagadni, hogy hozzátartoznak a genius loci hoz. Ez Csepel, ahol egyrészt a gyár előtt álló Lenin markába annak idején zsíroskenyeret nyomtak, másrészt ott áll Lenin és Kun Béla szikratávirat-váltásának megörökítésére egy adótoronyküllemű emlékmű. Csinos élősövény nyel övezve, labirintus-ösvények mentén elrendezve, ott kellene fölállítani az összeset .” 2 A Recski Szövetség továbbá javasolta a szobrok kőbányában való felállítását a sziklafal előtt, de ez az elképzelés később nem valósult meg. A világtörténelemben a különböző rezsim- és korszakváltások természetes velejárója az előző hatalom politikai szimbólumainak eltávolítása vagy megrongálása.3 Ennek megfelelően kezdődött el a rendszer váltás után a kommunizmus alatt felállított köztéri alkotások újraértékelése. A Magyar Nemzet Kun Béla Csepelen? című cikke Szörényi felvetésére a címben reflektálva számolt be a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságának előkészítő tevékenységéről és koncepciójáról a „politikai tartalmú képzőművészeti alkotások jövőjére vonatkozóan”. A javaslat megfogalmazása mellett lajstromba szedték és listát állítottak össze az eltávolítandó emlékművekről, amelyben szerepelt minden szovjet katonai emlékmű mellett többek között a Vérmezőn felállított Kun Béla-emlékmű, a Jászai Mari téren egykoron található Marx-Engels-szobor, a fővám téri Dimitrov-szobor és az egykori Köztársaság téren állott Mártír emlékmű. „A tervezet javaslatot tesz arra is, hogy a fővárosi közterületekről eltávolított, dokumentumértékű alkotásokat egy, a Fővárosi Önkormányzat által kialakítandó szoborparkban helyeznék el. A 22. kerületben kijelölt park létrehozásával előzetesen egyetértett a kerület önkormányzata is.” 4 A főváros közgyűlése a Szoborpark létrehozásának megszervezésével és lebonyolításával a Budapest Galériát bízta meg. A Galéria által kiírt pályázatot az építészeti kialakításra végül ifj. Eleőd Ákos nyerte meg. Az általa kidolgozott koncepció és a megvalósuló tér érzékletesen próbálta megőrizni és összegyűjteni a szobrokat, és megadni a lehetőséget a metaforikus értelmezésen túl a valóság lenyomatainak első kézből való megtapasztalására. „Ez a park egyszerre szól a diktatúráról és a demokráciáról, hiszen csak az 241 1993 1990 2006 1996 1992 2012 1993
