Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Nyílt levél az ENSZ-hez
tisztelni ezután is! Örültünk, amikor hazánk a szervezet tagja lett: szeretnénk örülni ezután is.85 Világ írói, világ népeinek tiszta szándékú értelmisége! A nemzetek kölcsönös megbecsüléséért, sokat szenvedett hazánkért, a magatok emberségéért, az Egyesült Nemzetek Szervezete becsületéért tiltakozzatok velünk.86 Az aláírók: Abody Béla, András László, Alpári Pál, Aranyossy Magda, Aranyossy Pál, Asztalos Sándor, Ács Kató, Bakó József, Baráth Endre, Barabás Tibor, Balázs Anna, Balázs Sándor, Barta Lajos, Bartáné Szucsich Mária, Bába Mihály, Bárány Tamás, Benjamin László, Benamy Sándor, Békés Virág, Beczássy Judit, Bihari Klára, Boldizsár Iván, Bogáti Péter, Bónyi Adorján, Borsi Darázs József, Bölöni György, Bródy Lili, Csanádi Imre, Cseres Tibor, Csepeli Szabó Béla, Csetényi Erzsébet, Czibor János, Csohány Gabriella, Csoóri Sándor, Csuka Zoltán, Csurka Péter, Dallos Sándor, Darázs Endre, Darvas József, Devecseri Gábor, Dénes Zsófia, Diószegi András, Dobozy Imre, Egri Lajos, Elbert János, Endrődy János, Erdei Sándor, Erdélyi József, Erdős László, Erdődi János, Falu Tamás, Felkai Ferenc, Fejes Endre, Fekete A „békés egymás mellett élés” politikai gyakorlatának felemlítése tulajdonképpen a két világrend tartós létezésének elismerése volt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjaként Magyarország a nemzetközi jog keretei között kiállhatott saját nemzeti érdekei mellett. Az ENSZ tagságunk felfüggesztése azonban a teljes kiszolgáltatottságot jelentette. A szervezet teljes jogú tagjaként Magyarország jelen lehetett a nemzetek szövetségében, annak hiányában egyetlen nemzetközi fórumon sem juthatott szóhoz. A népiek álláspontja szerint is létkérdés volt a teljes jogú tagság helyreállítása. 86 A mondatban szereplő fogalmak - megbecsülés, haza, emberség, önbecsülés - olyan célkitűzések, melyek teljes mértékben vállalhatók. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ötös bizottság jelentése elleni tiltakozás nem szerepel a nyilatkozatban. A tiltakozás kifejezés a címben (itt valóban van szó az ötös bizottságról), az első bekezdésben és e végső formulában van jelen. A teljes szöveg végeredményben egy figyelemfelhívó „jelentés” a magyarországi helyzet ellentmondásosságáról, s nem egy politikai nyilatkozat a kormány politikája mellett. 67
