Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Hol van a megoldás? Itthon, keleten vagy nyugaton?

Ebédelni egy asztalhoz ültünk le, s arról érdeklődött, mi újság a mai magyar iro­dalomban, s arról is, hogy mostanában verset írok-e vagy prózát, mivel azt is olvasott tőlem.- Ess hanyatt, barátom! - mondtam neki. — Nemrég egy forgatókönyvet írtam Kosa Ferenc rendező barátommal együtt, aki a Tízezer nap című filmünket rendezte.-Te filmet? És miről?- Dózsa Györgyről, az első nagy lázadóról.- Szeretném elolvasni. Másnap elvittem, Ctibor éjszaka el is olvasta a filmnovellát, és elragadtatással be­szélt róla.- Mit szólnátok ahhoz, ha magyar-szlovák koprodukcióban készítenénk el a fil­met?- T réfálsz velem?- Dehogy tréfálok. Isten az atyám, ahogy a palócok mondják.- Mi közöd neked a filmekhez?- Annyi, hogy a csehszlovákiai filmgyártás szlovák főigazgatója vagyok.- A remek cseh filmek mellé remek szlovák filmeket is akartok csinálni?- Előbb-utóbb!- Ezt is értem, de akkor miért nem a csehekkel szövetkeztek?- Azért, mert most jobban utáljuk a cseheket, mint titeket. Jót nevettünk a kertelés nélküli vallomáson. Elmondtam ezt Illyésnek is, abban reménykedve, hátha megérzi, hogy nekünk, a civil Magyarország szószólóinak minden drámai esemény örvényében ott kell len­nünk, mert az örvények mélységét mi ismerjük a legjobban. Illyéstől fölszabadultabban, de üres kézzel jöttünk haza Budapestre. A Luxor ká­véház előtt összetalálkoztam Eörsi Pistával, s rögtön lerohantam, hogy az Unitának szánt húszsornyi tiltakozásunkat ő írassa alá Lukács Györggyel. Délután két óra felé járt az idő, s Pista azt mondta első hökkenetében, hogy Lukács György ilyenkor alszik.- Most az egyszer fölébresztheted - veregettem meg Pista jobb karját. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom